Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Jakab Attila: X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)
Jakab Attila az érmés sírok aránya például a Csanytelek-Dilitoron feltárt temető esetében, itt ugyanis 65 temetkezés 19 sírjából 27 érme - ebből kettő római - látott napvilágot (Széll 1941. 245-252.). A leggyakoribb érme Salamon dénárja volt, 7 temetkezésből került elő 8 példánya (36,36%). 4-4 érme került elő I. András és I. (Szent) László uralkodásának idejéből. A temetőben a legkorábbi érme I. (Szent) István dénárja, ez azonban nem önállóan, hanem két Péter érmével együtt került elő. Péternek ezenkívül egy másik sírban is napvilágra került egy verete. Mindössze egy I. Béla érme került elő, míg Aba Sámuel és Géza veretei hiányoznak. A férfiakat és a nőket egyforma gyakorisággal temettek el érmével, s csaknem ugyanilyen gyakran adtak gyerekeknek is. Két esetben került elő egynél több érme sírban; mindkettő női sír volt. Az egyik esetben két felénél nagyobb Salamon dénár töredék, az alább részletesen ismertetett másik esetben pedig két Péter és egy Szent István dénár került elő. Az egy sírban előkerült érmék számát tekintve ez a két eset nem számit különösebben kirívónak. Hasonló korú temetőkben az egy sírba tett érmék száma ennél jóval nagyobb is lehet.33 Két esetben lehetett megállapítani, hogy a sírba szétvagdalt pénzeket helyeztek. A 294. női sírban két felénél nagyobb Salamon töredék került elő: az egyik az áll alatt, a másik a keresztcsont felett állatjáratból.34 Egy meghatározhatatlan negyed érme a 243. női sírban a gerincoszlopon fordult elő. Az érmék helyzete (18. kép) Szűkebb értelemben vett halotti obulusként35 értékelhetjük az előkerült érméket az alábbi esetekben: szájban/száj környékén került elő a 286. (férfi), a 294. (női), a 325. (férfi) és a 381. (gyerek) sírban. Lényegében ide sorolható a 264. férfisír is, amelynek esetében a koponya mosásakor került elő egy érme. Ebbe a csoportba soroltam a 287. sírban talált érmét is, amelyik a koponya alatt került elő. A medencén találták az obulust a 228. (női) és a 237. (gyerek) sírban. A más helyen előkerült érmék esetében a leggyakoribb - hat eset - testtájék a mellkas: két férfi- (282. és 288.), két gyerek- (223. és 359.) és két női (238. és 291.) sír. Két esetben kerültek elő veretek könyöknél, egy esetben női (215.), egy esetben férfi- (272.) sírból. Egy sír esetében (243.) a pénzmellékletet a gerincoszlopon találták, míg egy másikban (236.) mellette.36 Több szempontból is érdekes a 262. számú koporsós sír, amelyik a temető nyugati felében került elő. Egyrészt ebben a sírban találták a temetőn belül a legtöbb érmét (3 db). Másrészt - mint fentebb már láttuk - az éremmellékletek Pétertől kezdve jelennek meg rendszeresen a sírokban, ebben a sirban azonban két Péter dénár mellett egy I. (Szent) István dénár is előkerült, amelyik egyúttal 33 Vő. Kovács 2006. 225. 20. lábjegyzetben leírtakkal! 34 Bár a második érmetöredék állatjáratból került elő, valószínűleg itt is igaz az a megfigyelés, hogy a töredékérmék általában különböző testtájakon (illetve környékükön) kerülnek elő. Az itt bemutatott sír ezen belül is ahhoz a ritkább esethez tartozik, amikor az egyik töredék halotti obulusként (az áll alatt) volt (Kovács 2006. 228.). A 294. sír azonban részben módosítja Kovács László megfigyelését. A korábbi esetekben ugyanis csak I. (Szent) István, valamint I. András érméivel keltezett sírokban figyelték meg az említett jelenségeket (Kovács 2006. 228.). A két Salamon érmével keltezett sír figyelmeztet arra, hogy ezzel a szokással a későbbi időszakban is számolnunk kell. 35 Itt kézben vagy szájban előkerült érmékről van szó (vö. Kovács 2004., különösen 43.!). Ide soroltam minden olyan esetet, amikor az áll alatt vagy a medencén került elő a melléklet, s hiányzott az elhunyt alkarja. Ez utóbbi esetben valószínűleg a kezébe tették a pénzt, de azt sem zárhatjuk ki, hogy eredetileg is a medencére - esetleg valamiféle tarsolyba - helyezték. Kivételt képez a 294. sírban a keresztcsont felett előkerült érme, amely a megfigyelések szerint állatjáratban feküdt. 36 Ezekben az esetekben, noha kétségtelenül meg lehet figyelni bizonyos tendenciát, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a hozzátartozók valóban ide helyezték-e vagy esetleg utólag - a rágcsálók által - került oda a tárgy. 106
