A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források

(TERDIK 2007. 364-366.). Választásukat minden bizonnyal befolyásolta, hogy ekkor még nehéz volt jobban képzett mestereket az országnak erre a nehéz gazdasági körülmények miatt fejletlenebb vidékére csábítani. Érdekes kérdés, hogy vajon Liczky számára mit jelenthetett az „ad normám Ruthenicam" kifejezés, és vajon az épület szerkezetében mely elemek tükrözhetik a megrendelők által támasztott kívánalomnak való megfelelést. Valószínűleg az oldalapszisok által támasztott centralitásban lehet ezt a törekvést tetten érni, bár Liczky esetében a bizánci hagyományú építészet közvetlen ismeretével nem nagyon számolhatunk, a munkácsi Csernek-hegy kolostorának egykori körtemplomát leszámítva (TERDIK 2007. 365-367.). 3. A templom festése Puskás Bernadett már föltételezte, hogy a máriapócsi templom jelenlegi belső festése még a XVIII. században készített festést követi, és azt is megállapította, hogy az itt dolgozó festő jól ismerte az Andrea Pozzo jezsuita által, a XVIII. század elejére kifejlesztett „látszatarchitekturás" elemeket (PUSKÁS 2008. 156-157.) (6. kép). Levéltári források támasztják alá, hogy 1748 és 1749 folyamán a templomot valóban kifestették, méghozzá egy szintén Kassáról származó mester: „Veres alias Izbéghy István", vagyis Vörös István festő (Függelék 8. és 17. 22r). A művészettörténeti kutatás egy időben őt tartotta a kassai domonkos templom mennyezetét borító, az 1750-es években festett freskók készítőjének, bár levéltári források hiányában ezt az elképzelést a kutatók egy része nem osztotta.^ A máriapócsi és a kassai mennyezetfestés összehasonlításából jól érzékelhető, hogy a máriapócsi templom festése a XIX. és a XX. században lezajlott átalakítások ellenére őriz XVIII. századi formákat, bár ez a figurális részek esetében még kompozicionális szinten sem mindig állítható. Mind a két helyen fontos szerepet kapnak viszont a látszatarchitektúra elemei (kupola, álablakok stb.) (3-6. kép), amelyek hasonló kialakításúak, valamint ezen fölül néhány másodlagosnak tűnő részlet - mint pl. az ablakok vagy a boltívek belső oldalát díszítő szürke 3. kép Kassa, domonkos templom, szentélymennyezet, Aquinói Szent Tamás az Oltáriszentséggel, freskó Fig. 3 Kassa, ceiling in the chancel of the Dominican church, St Thomas of Aquino with the Holy Sacrament, fresco 4. kép Kassa, domonkos templom hajómennyezetének keleti felében látszatkupola, freskó Fig. 4 Kassa, Dominican church, pseudo-dome in the eastern half of the nave ceiling, fresco Erre már Garas Klára fölhívta a figyelmet összefoglaló munkájában (GARAS 1955. 70.), viszont Jávor Anna szerint ezek a képek nem lehetnek az alapvetően olajképeket festő Veres munkái (JÁVOR 2004. 305., JÁVOR 2006. 56.).