A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források

A rajzok készítési kora egyelőre nem határozható meg. Nem tudni, hogy melyik püspök kérte a tervmódosításokat. Nagy valószínűséggel Olsavszky, mivel a Blazsovszkyval kötött szerződésben nem esik szó módosításokról (Függelék 4.). Az építkezés 1744-től, Olsavszky Mihály Mánuel (17431767) idejében vett nagy lendületet. A munkálatokat továbbra is Liczky vezetése mellett a saját pallérjai, Dinczer Ferenc, majd az ő halála ( 1749) után Strausz Tamás végezték (Függelék 11. és 17.). Olsavszkyval az építési szerződést a későbbi nyugták szerint 1744. június 19-én írták alá (Függelék 14.), de ennek szövegét egyelőre nem ismerjük. A templomon folyó valamennyi munkálatról viszont jó képet nyújt az 1742 és 1757 között vezetett számadáskönyv (Függelék 17.). A két torony építésére vonatkozó, Kaiser Mátyás ács pallérral 1746 januárjában kötött szerződés viszont fönnmaradt (Függelék 5.), a palléroknak adott kifizetéseket összesítő számadással egyetemben (Függelék 7.). A templom és a tornyok fedésére 700 rajnai forintot fizettek, bár a tornyokon még 1757-ben is dolgoztak (Függelék 17. 16r—18r). 1746 októberében Liczky egyik levelében már arról írt, hogy a szentély ablakai készülnek, ami azt jelenti, hogy a munkálatok előrehaladott állapotban voltak (Függelék 6.). A templom építésével 1749-re nagyrészt el is készültek, Olsavszky a templomot föl is szentelte. Ebben az évben már a bazilita kolostor építéséhez is hozzáfogtak, szintén Liczky Nikodemus vezetésével (PUSKÁS 1995. 171., 187., 27. jegyzet, TERDIK 2007. 368-370.). Az építési szerződést május 17-én kötötték meg Máriapócson (Függelék 12.). Liczky az egyik nyugtája szerint 1749 és 1757 között 2078 rajnai forintot és 5 krajcárt vett föl a kolostor építésén végzett munkáért (Függelék 14-15.). A templom építéséért az 1744-ben kötött szerződés értelmében neki összesen 2600 rajnai forint járt (Függelék 14.). 1744 és 1750 között ebből 1572 rajnai forintot vett föl (Függelék 11-12.). Az elszámolás nem volt mindig problémamentes, Liczky 1759-ben is még úgy ítélte meg, hogy 100 rajnai forinttal tartozik neki a püspök (Függelék 16.). A kegytemplom építési költségeit a XVIII. század közepén összesítették, ami szerint az anyagokra fordított, és az építőmestereknek adott költségek 8941 rajnai forintra és 29 krajcárra rúgtak (Függelék 13.). Ebben nincsenek benne a berendezési és festési munkák költségei, amelyek még néhány ezer forintos tételt jelentettek. Liczky a korszakban Kelet-Magyarország egyik legfoglalkoztatottabb mestere volt, akit nem csak a kamara, hanem a környék nemesei, főpapjai is szívesen bíztak meg munkákkal, bár úgy tűnik, hogy formavilága gyakran korábbi előképeket követ, és kevés invencióról tanúskodik 2. kép A máriapócsi templom fő- és déli homlokzata. Fekete és barna tinta. 41,2 X 32,6 cm Fig. 2 Main and southern façade of the Máriapócs church. Black and brown ink 41.2 X 32.6 cm