A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források

mert az 1742-től vezetett szám adáskönyvben hivatkoznak is egy olyan kötetre, amely az adományozók nevét tartalmazta (Függelék 17. 2r). Blazsovszky újra szerződést kötött Liczkyvel: a munkálatok 1742-ben meg is indultak. A püspök ugyan sokallta a mester által kért 2800 forintot (Függelék 3. és 4.), mégis a templom vakolása is megtörtént. Ennek árát Blazsovszky - valószínűleg halála miatt - már nem tudta kifizetni. A szerződés szövege alapján úgy tűnik, hogy a falak egy része 1742-ben már a párkányzatig állhatott, a boltozás és a két torony hiányzott. Az időjárás okozta károk miatt a párkányzat egy részét le kellett törni és újjáépíteni (Függelék 4.). Ha a templom első építési tervét (TERDIK 2007. 365. 6-7. kép) összevetjük a megépült állapottal, jól látszik, hogy az első koncepciót több ponton módosították. Hogy ez pontosan mikor történt, egyelőre nem dönthető el. Mindenesetre a templom jelenlegi állapotához közel álló két terv maradt fönn a munkácsi püspökség levéltárában. Sajnos a feliratok és az évszámok teljesen hiányoznak róluk, mint ahogyan a hozzájuk tartozó iratanyag sem található mellettük. Az egyik rajz a templom északi tornyát és oldalapszisát ábrázolja, valószínűleg egy, a teljes épületet bemutató rajz töredéke lehet (DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 525, 9r) (1. kép). A tornyon még ikerablak szerepel, a hajón viszont már kettős ablaksor látható, a torony sisakja és az oldalapszis fölötti tetőzet formája viszont különbözik mind az első terven látható, mind a megvalósult változattól. A másik rajz a templom fő- és déli homlokzatát ábrázolja egyszerű megfogalmazásban, mivel a két homlokzat főnézetét egymás mellé vetíti alaprajz nélkül. A részletformák kidolgozottsága viszont aprólékosabb, mint az előzőé (DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 525, 8r) (2. kép). Az első tervvel összevetve megállapítható, hogy az alaprajzi elrendezés szinte változatlan maradt, de a templom felmenő falainak kialakításában több változás történt: valószínűleg az egész templomot megmagasították, és a nagy, aediculába helyezett ablakok helyett egyszerű, szalagkeretekkel övezett, félkörívesen záródó kettős ablaksort terveztek. A főhomlokzat és a két torony ablakformáit is módosították, mivel az ikerablakok helyett csak szimpla, négyszögletes vagy félkörívesen záródó ablakok szerepelnek az új rajzon. Az órák elhelyezését egységesítették, minden oldalra a főpárkányt megtörő órahelyeket terveztek. Fontos változtatás történt a templom tetőszerkezetében is: a tornyok kettős hagymaidomból és lanternából összeállított sisakokat, míg a hajó fölé, az oldalapszis ívesen kialakított tetőzetének és a szentély tetejének csúcsára hasonló kialakítású három huszártornyot helyeztek. Ez a rajz áll legközelebb a mai állapothoz, bár több eltérés is van, amelyek részben a tornyok XIX. század második felében történt megmagasításának köszönhetők. 1. kép A máriapócsi templom északi oldala. Terv töredéke, fekete tinta, az óralapban és az ikerablak korlátján zöld színezés. 22 x 33,5 cm Fig. 1 North side of the Máriapócs church. Fragment of the plan, black ink, green colouring in the clock face and in the bar of the coupled windows. 22 x 33.5 cm