A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források

szerint az új zarándoktemplom tervét is elkészítette még abban az évben (TERDIK 2007. 365. 6-7. kép). A következő év tavaszán Bizánczy püspök Erdődy Gábor Antal egri püspöknek is elküldte a rajzot egy levél kíséretében, amelyben a templomépítés támogatását kérte (Függelék 1.). Bizánczy lépését az magyarázza, hogy ebben az időben a munkácsi püspökség kánonilag még nem volt fölállítva, az egri püspök a munkácsi társát csak saját rítusvikáriusának tekintette. Ebben a helyzetben a két püspök kapcsolatát kánonilag szabályozó alkunak egy olyan pont is része volt, amely leszögezte, hogy az egri püspök tudta nélkül az egyesültek új templomot nem építhetnek, paróchiát nem alapíthatnak. ' Az új pócsi templom építése 1731 tavaszán megkezdődhetett. Az építkezés első két évének anyagi forrásairól és kiadásairól részletes számadások maradtak fönn.

2 A számadások szerint a téglavetők Kassáról érkeztek, a napi kézi munkát végző segítők viszont a környékbeli falvakból. Az építőanyagokat Északkelet-Magyarországról szerezték be, a meszet például a Borsod megyei Rakacáról vásárolták. A faanyagok beszerzésében a Szepesi Kamara segített. A munkálatokat a püspök mellett Olsay Mihály, máriapócsi paróchus irányította.

3 A templom építése Bizánczy püspök halála után rövidesen leállt. Bár utóda, Olsavszky Simon István (1733-1737) alatt is történtek kísérletek a folytatásra, érdemi munka nem nagyon folyhatott. Olsay Mihály többször is panaszkodott az egri püspöknek a munkálatok megakadása miatt, és nehezményezte, hogy a félbemaradt épület elkészült részeit is pusztulás fenyegeti, arról nem is beszélve, hogy a régi fatemplom már nagyon nehezen áll ellen az időjárás viszontagságainak.

4 Liczky Nikodemus - mint vezető építőmester - 1738-ig az itt végzett munkájáért egy későbbi kimutatás szerint 1324 rajnai forintot vett föl (Függelék 2.). 2.2. Az építkezés második szakasza Az építkezés a következő püspök, Blazsovszky György Gábor (1738-1742) idejében folytatódott. 1738-ban már írt is az egri püspöknek ez ügyben, megemlítve, hogy elődei hogyan gyűjtöttek erre a célra, végrendeletükben is hagytak különböző összegeket a munkálatokra. Blazsovszky azt is írta, hogy tovább fognak gyűjteni, az adakozók családi és keresztnevét egy olyan könyvbe jegyzik be, amelynek belső oldalára a kegykép másolatát rajzolják.

5 A kezdeményezés megvalósulhatott, Erdődy és Bizánczy 1718. május 19-én írták alá ezt az alkut Egerben, amelyet Róma is jóváhagyott (HODINKA 1909. 588-90.). DAZO Fond 151, Opisz 1. Nro. 483, 2-8r. Az itt dolgozó mesterek 1731. szeptemberi és októberi munkájának napi kimutatása: DAZO Fond 151, Opisz 1. Nr. 483, 8v-16r. Lucskay Mihály közöl egy 1738. április 1-én kelt dokumentumot, amelyben a püspökségre jelölt Blazsovszky Györgyről adnak véleményt, de megemlékeznek Olsay Mihályról is mint lehetséges püspökjelöltről, akiről azt írják, hogy már 17 éve fáradozik a pócsi templom megépítésén (LUCSKAY 1990. 237.). Ez azt jelenti, hogy már 1721-től máriapócsi paróchus volt. Erről ő maga is megemlékezik Erdödi Gábornak írt levelében, 1738-ban (Eger, Érseki Levéltár, Archívum vetus, a munkácsi püspökséggel kapcsolatos iratok, Olsay Mihály levele Erdödi Gábornak, 1738. január 12.). Eger, Érseki Levéltár, Archívum vetus, a munkácsi püspökséggel kapcsolatos iratok, Olsay Mihály levele Erdödi Gábornak, 1734. október 22. és 1738. január 12. „Demum cum affuturo vere, auxiliante DEO, circa continuationem Ecclesiae Pocsensis denecesse mihi cum reliquis, quibus incumberet, cogitendum veniret secus magnum erit inhactenus positis muris detrimentum, nondum sub tectum devenus. Fundus vero in testamentali dispositione piae defuncti Episcopi Bizánczy relictus ad tam magnifïcium opus continuandum valde foret exiguus; multi autem ea de causa magnates, cum quibus hactenus mihi diversis in locis esse licuit, tamquam zelozissimi pugiles, culturesque mariani gratiose suaderent, submittendum esse libellum Excelso Consilio Regio, ut eatenus ex cassa clericorum, quantum gratia, et favor regius clementissime dictaverint, eidem ecclesiae in ruderibus etiamnum ob duorum jam episcoporum decessum gementi succurreretur; mittendos item duos exemplares de gremio reverendorum patrum religiosorum hujatium ad id munus exequendum idoneorum, cum Uteris mendicatriis, ex libro, ad cujus initium Thaumaturga Beatissima Mater Pocsensis depingenda veniret, in quo Domini Patroni, et benefactores, quantum quis in subsidium illius ecclesiae gratiose contulerit, sua nomina, et cognomina inscibere possint." (Eger, Érseki Levéltár, Archivum vetus, a munkácsi püspökséggel kapcsolatos iratok, Blazsovszky György levele Erdődy Gábornak, Munkács, 1738, március 12.)