A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Varga János: Kölcsey 1938-as exhumálás a Csiszár Árpád szerepe az újratemetésben és a Hármashatár folyóiratban

a fővárosi ünnepség programját ismerteti a nagyközönséggel, ez olvasható: „... Az ünnepség után a kormány koszorújával, amelyet a főváros, a törvényhatóságok és a városok szalagjai díszítenek, autóstaféta indul Szatmárcsekére, a költők (sic!) sírjához. A koszorún kívül egy márványurnát is visznek, amely az ország vármegyéinek földjéből egy-egy porszemet tartalmaz. " (UJ MAGYARSÁG 1938B.) Az Uj Magyarságban újra Kincs Elek méltatta Kölcseyt, munkásságát, érdemeit pontokba szedve (KINCS 1938B.). Szintén ezen a napon jelenik meg cikk a Pesti Hírlapban Ballá Antal tollából, A Himnusz költője címmel (BALLÁ 1938.). Ugyanitt olvasható a következő beszámoló Kölcsey Ferenc emlékezete - A vármegyei tisztviselők irodalmi társaságának szabadtéri Himnusz-ünnepe Ezer énekes zengte a nemzet imáját címmel és alcímekkel: „Ünneplő tömegek vonultak fel pénteken este az Ügetőverseny Egyesület kerepesi-uti pályáján. Az Országos Gyöngyössy István Társaság, a vármegyei tisztviselők irodalmi és művészeti egyesülete itt rendezte ünnepségét az egykori szatmármegyei főjegyző, Kölcsey Ferenc emlékezetére. Az ünnepség a maga egyszerűségében nagyszabású volt, méltó a Himnusz halhatatlan költőjéhez. Az ünnepély közönségével megteltek a tribünök. A középső tribünön foglaltak helyet a notabilitások, köztük Komis Gyula, a képviselőház elnöke, fái Fáy István főispán, valamint a pestmegyei és többi vármegyék s a társtörvényhatóságok diszmagyarba öltözött főispánjai, alispánjai, polgármesterei és az egyes megyék tisztviselőkara. Ott volt Kölcsey Ferencnek a dédunokaöccse, Kölcsey Ferenc országgyűlési képviselő, valamint a Háznak tagjai nagy számban. Az ünnepséget a rádió is közvetítette. A honvédzenekar gyújtó magyar indulóinak hangjaira zászlók alatt vonultak fel a főváros legkitűnőbb dalosegyesületei, a több mint ezer főnyi énekestestület.'''' (PESTI HÍRLAP 1938A.) Az ünnepség első szónoka Preszly Elemér ny. főispán, a Gyöngyössy Társaság elnöke volt. A dalosszövetség a Himnusz első szakaszát énekelte el, a többi szakaszt Abonyi Géza, a Nemzeti Színház tagja szavalta. „Amikor a Himnusz akkordjai felhangzottak, lassan megvilágosodott az ország határait és megyéit ábrázoló élőkép, a háttérben pedig piros-fehér-zöld görögtűz fénye lobogott. " (UJ MAGYARSÁG 1938C.) Megtudhatjuk azt is, hogy „A Batthyány-téren helyezik el Kölcsey szobrát. A Kölcsey-centenárium alkalmából emlékbizottság alakult, amely elhatározta, hogy az egykori szatmári, a románok által lerombolt és Összetört Kölcsey-szobor mását Budapesten állíttatja fel..." (PESTI HÍRLAP 1938B.) A fővárosi ünnepség napján, pénteken hat órakor az Országos Magyar Dalosszövetség megemlékezett Erkel Ferencről, és megkoszorúzta a sírját a Kerepesi temetőben. Eyssen Tibor miniszteri osztálytanácsos tartott emlékbeszédet (PESTI HÍRLAP 1938C). A Hármashatár Kölcsey-emlékszámot adott ki, melyben többek között Kelemen Gyula, Báró Kende György, Kölcsey István, Luby Margit, Kincs Elek, Fábián Sándor közölt írásokat a költőről. Itt jelent meg Csiszár Árpád írása az exhumálásról (CSISZÁR 1938A.). Intermezzo: a csekei ünnepség elhalasztása A szatmárcsekei centenáriumot eredetileg augusztus 23-ra tervezték. Ezen a napon azonban a Magyar Reformátusok Világgyűlése programjai zajlottak. így az Országos Református Lelkészegyesület tanulmányi főtitkára levélben fordult Kornis Gyula képviselőházi elnökhöz, hogy a szatmári ünnepséget legalább augusztus 25-re halasszák el. Ennek a levélnek a másolatát megkapta Csiszár Árpád is, a neki címzett sorokkal együtt (VASADY 1938.).