A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Varga János: Kölcsey 1938-as exhumálás a Csiszár Árpád szerepe az újratemetésben és a Hármashatár folyóiratban

Az exhumálás befejezéseképen történt egy kedves kis epizód. Csekébe utazásom előtt nem találtam meg a magam kis régész ásóit, másokról kellett gondoskodnom. Király József szamostatárfalvai fiatal presbitertől kértem egy ásót, melyet nyeléről leütöttünk s uj kis rövid nyéllel szereltünk fel. Hazajővén vittem a kölcsönkért szerszámot, Király József büszkén vette át; miután megkérdezte, hogy nyultam-e vele Kölcsey Ferenc hamvaihoz. Majd boldogan vallotta be, hogy soha többé nem fogja használni, hanem elteszi örök emlékül az unokái unokáinak. Az exhumálásból igy született Szamostatárfalván ereklye. Csiszár Árpád" (CSISZÁRI 938A.) A Kölcsey-emlékév Az 1938-as év Kölcsey Ferenc halálának 100. évfordulója. Ezen okból országos ünnepségek, megemlékezések sora vette kezdetét. Újságcikkek, tanulmányok, szép- és szakirodalmi írások méltatták a költőt és életmüvét szerte az országban. A sort Kincs Elek cikke nyitotta meg a Vasárnapi Újságban (az Uj Magyarság vasárnapi melléklete) 1938. január 9-én (KINCS 1938A. 1.). A Kölcsey-emlékév című írásában kifejti, hogy ,^iz irodalomnak, a szini kritikának, az Akadémiának, az országgyűlésnek és a társadalmi egyesületeknek egyaránt meg kell mozdulniok, mert ezek terén örökké maradandót alkotott Kölcsey. " A patetikus hangvételű méltatást ezekkel a szavakkal zárja: „Állítsunk szobrot Kölcseynek Pesten és szatmárcsekei sírján is!" Szintén a Vasárnapi Újságban jelent meg Haits Géza cikke Erkel Ferenc - a százéves Himnusz zeneköltője címmel. Hiszen ha Kölcseynek centenáriuma van, akkor ezen apropóból Erkelről is meg kell emlékezni (HAITS 1938. 1.). Magáról az exhumálásról az Uj Magyarság 1938. augusztus 11-én számolt be: „...Csiszár Árpád vezetésével a sírboltot feltárták, azután Ascher Kálmán főorvossal együtt az írott hagyomá nyok és az antropológiai szempontok pontos figyelembevételével agnoszkálták a tetemeket (a kiemelés az eredetiben - V. J.)." (UJ MAGYARSÁG 1938A.) Ebben a lapban számolnak be a debreceni ünnepségről is, amely a Református Kollégiumban kezdődött: „... A kollégiumból a régi Füvészkert-utca 5. számú házhoz vonultak, ahol annak idején Kölcsey Ferenc lakott diákkorában. A ház falán leleplezték az emléktáblát. " A Szatmár és Bereg így írt: „...A tetem agnoszkálását Dr. Ascher Kálmán tiszti főorvossal és Dr. Antalffy Zsíros Aladár kir. közjegyzővel, a szatmármegyei Kölcsey Egyesület hivatalos képviselője, ifj. Csiszár Árpád szamostatárfalvai segédlelkész, az exhumálással megbízott kiváló archeológus végezte az egész falu népének hazafias kegyelettől kisért részvétele mellett. " (SZATMÁR ÉS BEREG 1938.) (4. kép) Az Uj Magyarság 1938. augusztus 14-i beharangozójában, amely 4. kép A szatmárcsekei újratemetés Fig. 4 Reburial in Szatmárcseke