A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Varga János: Kölcsey 1938-as exhumálás a Csiszár Árpád szerepe az újratemetésben és a Hármashatár folyóiratban

a sírbolt keleti végében egymás mellett, az északi faltól 1 méternyire leltünk meg. A harmadik koponya az északi részben eltemetett holttesté a föld alatt volt, a medencecsontok közé ékelődve. Lehetséges, hogy van igaza a hagyománynak: kereshettek iratokat a közös sirban. A rendetlenség oka azonban nem ez. Ha a család iratokat keresett, bizonyára jobban kötötte a kegyelet, különösen a temetések után olyan közeli időben, mikor ez történhetett, minthogy ekkora rendetlenséget csináltak volna. A két szélső koporsó végei alá egy-egy hatalmas vastag téglát tettek. A középső koporsó alól ezek hiányoztak. Viszont legnagyobb rendben éppen a középső, női csontvázat találtuk, épen azt amelyet állítólag megháborgattak az iratokért. A rendetlenség oka ennélfogva a koporsók végét tartó téglákban keresendő. A koporsók a nedves levegőben megkorhadtak, középen behajoltak. A koporsó fenékdeszkái lejtősökké váltak s mi sem természetesebb, minthogy a könnyebben guruló csontok középre kerültek. Ezért találtuk az északi sir koponyáját a medencecsontok és csigolyák között, ahol a lábfej csontokat is fellelhettük. Kölcsey Ferenc csontjainak meghatározása. Kiindulási pont a családi hagyomány, mely szerint Kölcsey Ferencet az északi szélre temették. A déli részen levő csontváz nem lehetett Kölcsey Ferencé. Semmisem indokolja, hogy a családi hagyománnyal szembe helyezkedjünk, de a déli részen talált koponya egyáltalán nem viselte magán Kölcsey Ferenc arcának jellegzetességeit. Az itt talált koponya egy közepes ember mindennapi váza, minden különös jel nélkül. Az első pillanattól kezdve az exhumálást végzők közül senki sem gondolt arra, hogy ez Kölcsey Ferenc lehetne. A két déli sir koponyáját különben igen könnyű volt a csontokhoz választani, mert a középső váz csontjai gyengéknek, rosszul fejletteknek látszottak, ami szintén első pillanatra észrevehető volt az egyik felszínen levő koponyánál is. Ez a koponya jellegzetes beteges fejlődésü. Alakját tekintve össze lehetett volna téveszteni a Kölcsey Ferencével, de amint dr. Ascher Kálmán tiszti főorvos megállapította női koponya volt. Az északi csontváz a három közül legépebben maradt meg. Koponyája is a többi csontok között a medence táján volt fellelhető. Ez Kölcsey Ferenc. Arcképének tanúsága szerint Kölcsey Ferenc arcának jellegzetessége a beesett orrtő, ami ennél a koponyánál határozottan szinte kirívóan látszik. Szemöldökcsontja és állcsontja, mint az intelligencia kísérői erősen fejlettek. Dr. Ascher Kálmán ezen megállapításai a családi hagyományt teljesen igazolták. Pl A csontvázakat kis diófakoporsóba tettük, a temetési szertartás alatt a Kölcsey Egyesület által épített vasbeton kripta elé helyeztük el őket, középsőbe tettük Kölcsey Ferencet. Ebbe a koporsóba került a Kölcsey Egyesület által készített, kutyabőrre irt emlékirat, mely Kölcsey Ferenc exhumálásának körülményeit tartalmazza. Ezt az emlékiratot légmentesen lezárt üvegbe tettük s ugy helyeztük Kölcsey koporsójába, Az újonnan épített sírhelyen 3 fülke van. Minden fülke betonpadozattal van ellátva, hogy az esetleges talajvíztől a fülke lakóit megvédelmezze. A fülkék között a legnagyobb a legalsó volt, ez őrzi Kölcsey Ferenc csontjait. Az exhumálást az áttérnetés szertartása követte. Az uj sírhely elé helyezett 3 kis koporsó körül felcsendült a szatmárcsekei Kölcsey dalkör éneke, mely után Szalay Pál csekei ref. lelkész mondott magas szárnyalású imát. Heinrich Vendel róm. kat. plébános buzdító beszédét a Kölcsey dalkör Himnusza követte. Harangszó hívogatta a híveket. Az egész falu ott szorongott a temetőben. Uj Magyarország uj magyarsága, a régi bálvány fejfák között adott méltóságos tiszteletet a közöttük porladó Nagynak. A koponyájáról készült fénykép teljesen igazolja azt a feltevést, hogy ez volt K. F. koponyája. A nagyitások mérhetően mutatják, hogy a jobb szem ürege kisebb, mint a balé, már pedig K. F. jobb szemére volt vak (V.J.).