A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Varga János: Kölcsey 1938-as exhumálás a Csiszár Árpád szerepe az újratemetésben és a Hármashatár folyóiratban

Az exhumálásról Csiszár Árpád kézírásos feljegyzéseket készített egy kisalakú füzetbe, melynek fedőlapjára azt írta: Csiszár Árpád/Kölcsey exhumálás /1938. aug. 8. án. /Szatmárcseke (CSISZÁR 1938B.). Az alábbiakban olvasható betűhív formában az a beszámoló, amely a Hármashatár I. évfolyamának 7-8. számában jelent meg: ..Kölcsey Ferenc exhumálása. Kiinduló pontok. Kölcsey Ferenc exhumálását augusztus hó 8-án végeztük el Szatmárcsekében. Mikor az exhumáláshoz indultam azt gondoltam, hogy az 1854-ben emelt emlékoszlop alatt egyedül Kölcsey Ferenc nyugszik s így feladatom arra fog szorítkozni, hogy a s irt minél könnyebben bontsuk fel s a földi maradványokat minél szebben gyűjthessük össze. Ezzel szemben a Szatmárcsekében feltárt kriptában három ember hamvai nyugodtak: Kölcsey Ferenc, testvére Kölcsey Adám és ennek felesége Szuhányi Jozefin. Kölcsey Ferenc temetésére vonatkozólag egyetlen sor biztos adat sem volt birtokunkban. A sírokban semmi feljegyzés. A csontok nagyrészét rendetlenül, földdel vegyesen, mert a téglából boltozott kriptába a talajvíz, mint mondják párszor az árvíz is igen nagy rombolást vitt véghez. A szatmárcsekei ref. anyakönyvben csupán ennyi feljegyzés: a temetés napja au

gusztus 25. A halott neve: Kölcsey Ferenc. Allapotja: nemes. Eletesztendeje: 49. Nyavajáj a: for róláz. Halálnapja: augusztus 24. Eltemettetése módja: tanítás. A régi emlékoszlopon semmi adat. Ezzel szemben a család tud arról, hogy a sírbolt északi oldalára temették Kölcsey Ferencet. Később a testvér és a sógorasszony halála után rakták be a két másik koporsót. A sírbolt rendetlenségével kapcsolatban a hagyomány sok formája él. A sírbolt beomlott. A családi hagyomány szerint Kölcsey Adámné családi iratokat tétetett a feje alá, melyekre egy későbbi családi pernél szükség volt. Ekkor a tetemeket meg kellett háborgatni. Ennél az aktusnál került elő Kölcsey Kálmánnak az arcképe, mely jelenleg Kölcsey István országgyűlési képviselő birtokában van. Másik lehetőségként azt hallottam emlegetni, hogy a temetkezés nem elsődleges. A régi emlékoszlop felállításakor tették ide mind a három koporsót és az áthantoláskor zavarodhattak össze a csontok. A falu szájhagyománya, ha nem is ilyen valószínűen, de szebben tudja a dolgokat. Mindenki a vasasnémetekről beszél, akik még a sírban sem hagyták nyugodni Kölcsey Ferencet. Náluk a halál oka is más: a haza sorsán töprengő Kölcseyt poroszlók keresik, hogy az aradi 13-al együtt kivégezzék. Kölcsey a német elől a halálba menekült. Eltemetik, de a német később is eljön, hogy megkeresse iratait, feltúrja régi lakását és sírját, iratait tűzhelyen megpörkölje. (Avar Pál, Varga Károly, Kerekes Nagy Ignác stb. elbeszélései nyomán).^ Tények: A sírboltban, amely 2,5 m. széles, 2 m. hosszú, 1.5 m. magas, boltozatos, pontosan kelet-nyugati irányú téglaépítmény, kelet felől befalazott bejárattal, észak-déli irányú boltozassál, valóban három ember csontjai pihentek. Az időnként befolyó viz, valamint a felfakadó talajvíz melylyel az exhumáláskor is találkoztunk, hatalmas rombolást csinált. A koporsók elkorhadtak, a hordott földdel a csontok egyrésze teljesen eltemetődött, közben a viz felemelte a koporsómaradványok egyrészét s mikor a viz leapadt ezek a sírbolt legmélyebb szintjébe kerültek. A csontok nagy rendetlenségben voltak. Legtöbbjüket a sírbolt észak-déli középvonalában találtuk meg. A gerinc mind a három tetemnél középre volt csúszva, ezzel szemben a medencecsontok mind a háromnál a helyükön voltak. Legnagyobb volt a rendetlenség a koponyák körül, melyeknek alsó álkapcsaikat helyükön találtuk ugyan, de két koponyát a többi csonttól függetlenül Kölcsey István szerint ez a hagyomány onnan eredhet, hogy a sírbolt családi iratok miatti félnyitása az abszolutizmus idejére esett, s „vasas németek" jöttek ki hatósági személyekként. A kiszedett, igen nedves iratokat tüz felett szárítgatták (V.J.).