A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Cservenyák László: Csonka Szatmár vármegye közegészségügyi állapota a XX. század elején

utasították el. A komoly és a távolabbi perspektívában is nagyjelentőségű együttműködést, főként a prevenciót, a zöldkereszt szolgálat biztosította. Elismerés illeti meg az Országos Tüdőbeteg-Szanatórium Egyesület vezetőségét, hogy csonka Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék e nagy problémájának megoldásához a modern és minden tekintetben tökéletes gondozó megépítésével és kitűnő szakorvos beállításával segédkezet nyújtott (CSISZÁR 1975.). Az intézetet máig modern segédeszközökkel szerelték fel: Röntgen, Quarz, ultra-rövidhullámú készülék, természetesen tüdőtöltő szerkezet és teljes felszerelésű orvosi laboratórium állt a szolgálat rendelkezésére. Ismételten elismeréssel kell szólnom a vármegye alispánjáról, aki a vármegye teherbíró képességének legvégső határáig ment el, hogy a tüdőgondozás fontos munkája megindulhasson. A tüdőbeteg gondozó legfelsőbb helyi vezetése Péchy Szabolcs főispán kezébe került, akinek a tbc. elleni gondozás iránt érzett különös megértése teljes biztosítékát nyújtotta annak a várható és minden bizonnyal kedvező végeredménynek, amely ezt a kérdést véglegesen meg tudta oldani. A vármegyei II. Rákóczi Ferenc Közkórház 1928-29-ben épült. A kórtermeket, különösképpen pedig a műtőket illetőleg a legmodernebb felszereléssel és - dr. Siegmund Ervin egyetemi //. Slâkôczi Ferenc közkórház Sfáátészalka magántanár igazgatása alatt - kiváló szakorvosi vezetéssel állt a vármegye betegeinek rendelkezésére. Sajnos, e közkórházunkat minden kiválósága mellett rendkívül szűkre méretezték, hiszen a 95 férőhely távolról sem elégítette ki a kórházi ápolásra szoruló betegeket. Az első 10 év alatt átlagosan közel 3000 beteg állt évenként gyógykezelés alatt (CSISZÁR 1975. 15.). A kórház hivatása magaslatán állt, és 4-5 főnyi orvosi csapata minden olyan feladatot megoldott, amely a betegek érdekében elengedhetetlenül szükséges volt. A vármegye orvosi szolgálatát preventív és kurativ vonatkozásban egy m. kir. főorvos, négy m. kir. tisztiorvos és 22 kör-, illetve községi orvos látta el. Említésre méltó körülmény, hogy a kurativ jellegű kör- és községi orvosok létszáma 1938 augusztusáig mindössze 15 fő volt. A vármegye vezetőségének kitartó igyekezete végre elérte, hogy 1938 augusztusában a m. kir. Belügyminiszter 7 új községi, illetve körorvosi