A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Cservenyák László: Csonka Szatmár vármegye közegészségügyi állapota a XX. század elején

családlátogatása során kiderült, hogy a család egy másik iskolás gyermeke ugyanebben a betegségben szenved. Mindkét gyermek egy ágyban aludt édesanyjával, és a további vizsgálat során kiderült, hogy az anya fertőzött, sőt - hisz ez majdnem természetes is - az apa is ebben a bajban szenvedett. Az egész család gyógykezelés alá került, s meg is gyógyultak. A családlátogatás így egy egész, súlyos fertőző nemi betegséggel fertőzött családot nyomozott ki, a védőnő közbenjárására pedig meg is gyógyíttattak (FÁBIÁN 1939. 292.). Mint már említettem, az anya- és csecsemővédelem során a zöldkereszt munkája már a terhesség negyedik hónapjában megindult. Minden jelentkező terhes asszony különféle vizsgálatokon esett át, amelynek során elsősorban a nemi betegségek és a tbc. után folyt a kutatás. Ebben az elgondolásban és egészségvédelmi intézkedésben gyökerezik a nemi betegségek elleni küzdelem megelőzési munkája. A legkedvezőbb helyzetben elsősorban a lues fogható meg, a beteg terhes anya kezelésével a magzat is gyógykezelést nyert. Az ilyen felfedezett vérbaj további útirányt szabott meg: megvizsgálták a családapát és a család többi gyermekét. Ilyen módon mind több és több vérbajos beteg került a nemibeteg-gondozás felügyelete és kezelése alá. Természetesen nem csak az anyavédelem biztosította széles körben a nemibeteg-gondozást, hanem minden más tényező, amely az ilyen irányú egészségvédelem szolgálatába volt állítható. Ilyen volt a jelentkező nemi beteg bemondása alapján a fertőző források után megindított kutató-vizsgálat, a tanácsadóban jelentkező betegek belgyógyászati és különböző bőrátváltozásban megnyilvánuló megbetegedései, a gyermektelen, a sokat vetélő vagy halott magzatokat szülő anyák megvizsgálása. Védőnők beállításával mérhetetlen értékű embermentő munkának vetették meg biztos alapjait. A nemibeteg-gondozás működése Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyék egyik nagyszerű alkotása volt, mely az 1934. évben indult meg a vármegye alispánjának, dr. Streicher Andornak soha el nem múló érdemeként. Szociális elgondolásainak kézzelfogható bizonyítékaként fejtette ki áldásos hatását. A terv abból indult ki, hogy csonka vármegyénkben gyakori a vérbaj és a kankó. Különösen súlyosbította a helyzetet Mátészalka nagyközségnek, mint megyeszékhelynek városias jellegűvé válása, és az ezzel együtt járó titkos prostitúció mérhetetlen elszaporodása. A mind nagyobb mértékben terjedő betegségek parancsoló követelményként írták elő: Egészségvédő Intézetet! Ez meg is valósult az 1934. évben, egy kitűnő szakorvos - dr. Katona Imre - bekapcsolásával, s a vármegye támogatásával. Az első év mérlege azt mutatta, hogy hihetetlen mértékben elterjedtek a kezeletlen és fertőző nemi betegségek. Lavinaszerűen nőtt a kezelésbe vett betegek útján kimutatott fertőző források száma. Az 1934. évben összesen 1366 nemi beteg állt gyógykezelés alatt, s ezek közül 378 eset volt heveny fertőző állapotban. 1935-ben a gondozó forgalma 2281, 1936-ban 2602, 1937-ben pedig 3647 volt. Ezek az adatok kétségbeejtőek lehettek, mert valóban a nemi betegségek rendkívül nagy elterjedését bizonyították. De igazi kétségbeesésre ok csak abban az esetben lett volna, ha ez a nagy tömegű beteg kint járt volna az életben anélkül, hogy gyógykezelésben és védelemben részesül. A zöldkeresztes nemi beteg gondozó kétségtelenül oázis ennek a nagy egészségügyi problémának a sivatagában, s felbecsülhetetlen segítséget jelentett az Egyesített Vármegyei Intézet (E.V.I.) munkájában a kormányhatóság azon intézkedése, amellyel salvarsant és bismuthot szinte korlátlan mennyiségben bocsátott a nemi beteg gondozó rendelkezésére (FÁBIÁN 1939. 294.). Az intézetnek, mint központnak az irányítása mellett a vármegye távolabbi községeiben lakó betegek is megkapták a kezelést és hogy ne kelljen nagy távolságról bejárniuk a központba, a kezeléshez szükséges gyógyszert a betegekre illetékes körorvosok kapták kézhez, és ők végezték a kezelést. Ha még megemlítem azt, hogy az általános egészségvédelmi szolgálatoknál ugyancsak az Országos Közegészségügyi Intézettől (OKI) kiutalt specifikus gyógyszerekkel történt a vérbaj