A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Cservenyák László: Csonka Szatmár vármegye közegészségügyi állapota a XX. század elején

és Nagyecsed, valamint Csenger községekben már bevezetett szolgálatok voltak. Az 1938. évben Kölese, Kocsord és Csaroda székhelyekkel összesen 13 községben történt meg az általános egészségvédelmi szolgálat megszervezése. Az 1939. évi költségvetésekben pedig Jánk, Kántorjánosi és Gacsály székhelyekkel további 11 község részére nyert költségvetési fedezetet a zöldkeresztes szolgálat megindulásának lehetősége és minden remény megvolt arra, hogy 1939-ben ezekben a községekben, illetve körzetekben is megindul az általános egészségvédelmi munka. Ahol már pár éve volt szervezett zöldkeresztes szolgálat, kevesebb volt a terhes anyák terhességi ártalma, és lényegesen javult a csecsemőhalálozás százalékos arányszáma. Külön kell megemlítenem, hogy Mátészalka nagyközségben, ahol 1934. júliusa óta működött a zöldkereszt, évenként folytonosan csökkenő csecsemőhalálozási arányszám mellett 1937-ben 7,3%-ra csökkent a csecsemőhalandóság. Ez az az arányszám, amely már a legkulturáltabb, nyugat-európai színvonalon álló országok csecsemőhalálozási viszonyainak felelt meg (FÁBIÁN 1939. 291.). Az anya- és csecsemővédelem hathatós támogatását jelentette a zöldkeresztes cukorakció, mely vármegyénkben évek óta tartott, hála a belügyi kormányzat intézkedéseinek és megértő támogatásának. Azoknak a családoknak a gyermekei, akik legkisebb mértékben szorultak rá a szociális megértésre, hat hónapos koruktól 2 éves korukig, a terhes anyák pedig terhességük 4. hónapjától kezdve két hetenként fél kiló cukrot kaptak. Nagy jelentősége volt ennek a cukorsegélyezésnek egyrészt élelmezési szempontból, mert a szénhidrát adagolással biztosítható a csecsemők és kisdedek fejlődése, másrészt - mint azt a cukorsegélyezés előfeltétele megköveteli - ezek a csecsemők állandó orvosi felügyelet alá kerültek azáltal, hogy a további cukoradagok beszerzésére szolgáló utalványt a hatósági orvostól csak abban az esetben kapták meg a szülők, ha a gyermek bemutatása mellett jelentkeztek érte. Ugyanígy a terhes anyák a cukorutalványokért való személyes jelentkezésük során - tehát minden 4 hétben - orvosi vizsgálat alá kerültek. Az első jelentkezésükkor vérvizsgálaton, a nemi szervek váladékainak vizsgálatán estek át, s egyszersmind tbc. szempontból röntgen szakorvosi vizsgálatnak vetették alá magukat (CSISZÁR 1975. 14.). Ugyancsak orvosi ellenőrzés alá került a terhesség szempontjából fontos okok miatt a vese működése, valamint oktatást nyertek a terhes anyák a mellápolást, általános tisztálkodást és a nemi életet illetően. Nagy gond volt a terhes anyák bőrének állapota, gennyes fertőzésektől való megvédése és a terhesség utolsó hónapjaiban, különösképpen utolsó két hetében a magzat fekvésének megállapítása, lehetőség szerinti megigazítása, s ha várható veszély fenyegette a szülő nőt, felszólítása, hogy feltétlenül intézetben szüljön, minden esetre a vajúdás megindulásakor nyomban orvosi segítséget kérjen. Az anya- és csecsemővédelmet ki kell még egészítenünk azzal a megállapítással, hogy a zöldkeresztes szolgálatban működő okleveles egészségügyi védőnő intenzív családlátogatási munkát végzett. Ennek természetes eredménye volt, hogy helyszíni ellenőrzései során mint a hatósági orvos meghosszabbított keze szerepelt, minden gondozottat otthonában figyelt meg és oktatott ki. De nem állt meg a megfigyelésnél, hanem - ha a helyzet úgy kívánta - megtanította az anyát a kisdednek adandó étel megfőzésére a gyakorlatban, a helyes fürdetésre, bármilyen betegápolásra (ún. „háziápolást" végzett), felmérte a család szociális helyzetét, annak minden ügyes-bajos dolgában eljárt, s a jóléti intézmények, hatóságok támogatását kikérhette. Hogy milyen nagy gyakorlati jelentősége volt az e.ü. védőnő családlátogatásainak, erre két példát hozok fel. Egy esetben - a sok közül - a védőnő megállapította, hogy a nyomorgó család nélkülözésének oka, hogy a családfőnek nincs ruhája, s nem tudott - minden igyekezete ellenére sem - munkát vállalni. A védőnő közbenjárására kikerült a ruházat, munkához látott a családfő, és megszűnt a család nyomora. A másik példa azt bizonyítja, hogy egészségügyi vonatkozásban milyen felbecsülhetetlen érték volt a védőnők családlátogatása. Egy kis iskolás leánynál heveny kankós fertőzést állapították meg, s a védőnő