A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Bona Bernadett - Páll István: Szikvízüzem a Sóstói Múzeumfaluban

elő, ami valószínűleg a gyártók és gyárak ismertségének köszönhető. A helység neve mellett a reklámot is tartalmazó közleményekben, illetve a magánhirdetésekben megjelent az adott településen jól ismert személyek neve is. Ilyen például „Szentmáriay Gyula úr házában" (1881: 6. kép), „Korányi Imre gyógyszerésznél" (1883: 7. kép), „Molitor Béla gyógyszerésznél" (1893: 10. kép), „Hoffmann Adolf fűszerüzletében" (1914: 24. kép). A magánhirdetések esetében megjelent a település neve mellett a kiadóhivatal (3 esetben: 11-12., 23. kép), mint információtulajdonos, illetve esetenként csak a kiadóhivatalt jelölik meg érdeklődés céljából (4 esetben: 14-15., 17., 28. kép): „Czim a kiadóhivatalban." Ezek közül az adatok közül sok kiindulópont lehet a későbbi kutatásokban. Ilyenek például a konkrét helységnevek, a pontos címek, a helyet jelölő személynevek. A hirdetésekben olvasható nevek, foglalkozások A hirdetésekben megjelenő személynevek mellett minden esetben egyértelmű vagy kikövetkeztethető a hirdető, a személy foglalkozása. Ahogyan azt a szikvízgyártás történetéből tudjuk, kezdetben a gyógyszerészek foglalkoztak az előállítással, majd később jelentek meg a csak erre a foglalkozásra specializálódott iparosok (NAGY 2007. 5.). Ezt a feltevést nagyon jól alátámasztják az általunk kutatott hirdetések, hiszen 5 esetben jelenik meg gyógyszerészt említő hirdetés (6-7., 10., 18., 22. kép), amelyekből 2 alkalommal eladásra kínálnak szikvíz készítéséhez szükséges eszközöket (1883 - Korányi Imre: 7. kép, 1893 - Molitor Béla: 10. kép), 2 esetben gyárat (1907 Dr. Szopkó Dezső: 18. kép, 1912 -Jóna László: 22. kép). Egyetlen esetben megemlítik azt a gyógyszerészt is, akinél szintén kapható a hirdető szikvízgyáros terméke (1881 - Léderer Ignácz: 6. kép). Az 5 hirdetés 1881 és 1912 között jelent meg, utalva a szikvíz gyártásának kezdeti lépéseire. Azonban nem elhanyagolható, hogy az újság lapjain a gyógyszerészek hirdetéseivel párhuzamosan már a szikvízgyárosok hirdetései is megjelennek, így feltételezhető, hogy a szikvízgyártás a lap megjelenése előtt ( 1880) már zajlott Nyíregyházán, és a Nyírvidék információival a szikvízgyártás létébe, fejlődésébe csak bekapcsolódhatunk. A szikvízgyárosok közös közleményeiről már volt szó, mégis vissza kell térnünk rájuk, hiszen rengeteg információt hordoznak. A közös közlemények végén nem abc sorrendben szereplő nevek között kiemelkedő Frankfurt Adolf neve, aki az 1889-es közleményben második helyen (8. kép), majd az 1917-es és az 1918-as közleményben első helyen jelent meg (26-27. kép). Visszaemlékezésekben szintén idézik „Frankfurték üzemét", mint az „Első Nyíregyházi Szikvízgyárat", amely Nyíregyházán a Debreceni utca 5 sz. alatt nyílt meg 1888-ban (MARGÓCSY 1984. 135.). Ezeket az emlékeket és adatokat cáfolja meg az az újsághirdetés, amely 1881-ben jelent meg a Nyírvidék hasábjain, miszerint Fried Salamon Nyíregyházán szikvízgyárat nyitott (6. kép). A szikvízgyárosok 1917-es és 1918-as közleményeiben megfigyelhető (26-27. kép), hogy az 5 névből a szűk egy év alatt csak egy változott: Schwartz Adolf helyett Özv. Schwartznét lehet olvasni. E szerint az özvegy átvette a „vállalkozást". Ezt megelőzően 1903-ban még egy özvegyről lehetett 27. kép / Fig. 27 Nyírvidék XXXIX: 97. 1918. április 27. 4.