A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Bona Bernadett - Páll István: Szikvízüzem a Sóstói Múzeumfaluban

alakítottuk ki az 1990-as évek elején, melyek a hagyományos falusi életmód kellékeit állították elő (kádár, kerékgyártó, suszter, csizmadia, kalapos, kékfestő, külön műhelyben a kovács), később a falusi-mezővárosi ún. szolgáltatóipar műhelyei (borbély, fényképész) is helyet kaptak. Ezeket egészítette ki 2007-ben egy Tarpáról áttelepített, 1920-as évekbeli pálinkafőzde és a jelen dolgozatban tárgyalt, két világháború közötti szikvízüzem 2008-ban áttelepített épülete és berendezése. Utóbbi két üzem különálló épületben nyert elhelyezést, a falu portáin kapott helyet: a pálinkafőzdét a tarpai porta külső kamrájában rendeztük be, míg a nyírgyulaji szikvízüzem a nyírségi középparaszti porta lakóhá- ff zával szemközt épült fel (1. kép). Elhelyezésükkel azt is demonstrál1. kép Az áttelepített nyírgyulaji szikvízüzem épülete a Sóstói Múzeumfaluban (fotó: Páll István) Fig. 1 Building of soda-water works resettled from Nyírgyulaj in the Sóstó Village Museum (photo by István Páll) ni akartuk, hogy e két szolgáltatás mennyire beépült a települések hétköznapjaiba, s milyen fontos szerepet töltöttek be az emberek életében. Szikvízüzemünk alapját Kiss András nyírgyulaji üzeme adja (2. kép). Bodó Erzsébet, az üzemnek egykor helyet adó telek jelenlegi tulajdonosa nagylelkű adományozása révén került gyűjteményünkbe az épület, melyet a múzeum építőbrigádja 2007 őszén bontott le és épített fel 2007-2008-ban a Múzeumfaluban. Az épület berendezése 2. kép A nyírgyulaji szikvízüzem épülete bontás közben (fotó: Bóna Bernadett) Fig. 2 Building of the soda-water works in Nyírgyulaj during demolition (photo by Bernadett Bóna)