A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Harsányi Gézáné: Nagykálló porában - Dr. Jósa András nyomában

6. kép Kállay Emanuel, az első nevezetes páciens (BOROVSZKY 1900. 487. alapján) Fig. 6 Emanuel Kállay, the first well-known patient (after BOROVSZKY 1900. 487.) emberek, az itt élők bizalmát. Be kellett bizonyítania, hogy a kórház nem az utolsó stáció, hanem az egészséges életbe visszasegítő gyógyító hely, amely érdemes az „emberbaráti" támogatásra. Ehhez még több tudást akart: 1865-ben visszautazott Bécsbe, hogy orvosi diplomájához a legrövidebb idő alatt sebészi szakvizsgát tegyen, s azután munkához lásson. Számára a gyógyítás nem elsősorban kenyérkereset volt, hiszen apja egyetlen fiának adományozta földbirtoka egy részét, amelynek jövedelme önmagában is biztosítani tudta a fiatal orvos megélhetését. A gyógyítás mély elkötelezettség, hivatás volt számára. Első betegét sokáig emlegette. Az egyszerű ember a vizsgálatért egy szál kolbásszal fizetett. Orvosi jó hírét a Kállay Emánuelen (6. kép) végrehajtott sikeres sérvműtét alapozta meg, amelyről így írt később a doktor lánya, Jósa Jolán: A beteg „ végzetes elhízását kiszorult sérv is súlyosbította... Egyedüli mentségnek a kés kínálkozott. Jósa András megoperálta. A sérvműtétnél több kilónyi csepleszháj darabokat is kimetszett, és hogy az egyébként is rémüldöző családtagok meg ne lássák, zsebében vitte el. A beteg meggyógyult, a hír szárnyára vette a doktort...'''' Egyre többször hívták távolabbi városokba is. Az ifjú doktor felpattant kétkerekű kocsijára, s sietett segíteni, gyógyítani. Pedig a közlekedés akkor még sokszor úttalan utakon történt. Hősünk így írt erről: „ ...Kallóból Vaján át kellett Szálkára utaznom. Hosszú volt az út, mert ménesem két gebéből állt..." De jönnek a helyébe is a betegek egyre inkább. Számára nem volt rangbéli különbség. A beteg, szenvedő emberen segíteni kell! Röviddel érkezése után hoztak hozzá egy betyárt, aki a hajdúkkal való harc közben életveszélyes fejsérülést szenvedett. Jósa doktor meggyógyította a csaknem reménytelen állapotú embert, aki a doktor egyik későbbi betyárkalandja idején viszonozta az életmentést, visszaparancsolva útonálló rablótársait. A pályakezdő orvos későn döntött hivatásáról, s nem volt már túl fiatal. Harminc éves múlt, mire gyógyítani kezdett. Elérte hát a nősülés idejét (7. kép). Eljegyezte Láner Olgát, a jogtudós, egyetemi tanár Láner Ferenc árváját, aki egyben Kállay Ákos sógornője volt, s annak házában élt. Kállay és Jósa András barátságát Kossuth iránti tiszteletük, azonos politikai gondolkodásuk alapozta meg. Kállay Ákos 1849-ben fogadalmat tett, hogy nem vágatja le szakállát, amíg Magyarország függetlenné nem lesz. Szakállasán temették el. De előbb még férjhez adta sógornőjét a doktorhoz, aki jó parti volt, hisz ha magánpraxisa nem lett 7. kép Jósa András és Láner Olga (Jósa András Múzeum Fotótár, ltsz: 1395-1396.) Fig. 7 András Jósa and Olga Láner (Photo Archives of the Jósa András Museum, inv.no. 1395-1396)