A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Harsányi Gézáné: Nagykálló porában - Dr. Jósa András nyomában

8. kép A „Kondorhegy". Térképrészlet 1872-ből (Hubaffy Sándor tervrajza a Nyírbátori út építéséhez, a Nagykállói Helytörténeti Múzeum anyagából) Fig. 8 The „Kondor Hill". Detail of a 1872 map (drawing by Sándor Hubaffy made for the construction of the Nyírbátor Street, from the material of the Nagykálló Museum of Local History) a Kondor hegy volna elegendő, földbirtoka biztos megélhetést jelentett jövendőbeli családja számára. Néhány hónapi mátkaság után 1866. október 27-én megtartották az esküvőt. Jósa András egy kényelmes kúriát vásárolt jókora telekkel egy dombon, amelyet Kallóban „Kondorhegy"-nek neveztek, s Jósáék új lakhelyüket tréfásan „kondorhegyi várkastélyaként emlegették (8-9. kép). Az utcasarkon álló telek a doktor rendelésének napjain vásárhoz hasonlított a várakozó, betegeket hozó szekerek, kordék sokaságától. A hét további öt napján a kórház kötötte le az orvost, akit nemsokára főorvossá neveztek ki. A nyolc ágyas kórház hamarosan kicsinek bizonyult. Olykor a folyosón is betegek feküdtek, s előfordult, hogy a hely hiányában elutasított beteget a kórház udvarán hagyták hozzátartozói, ismerve Jósa András emberbaráti természetét. Valamit tennie kellett, de törvényes lehetőség a kórház bővítésére nem adódott. Gondolt egyet, s a következő megyebálra bemutatót szervezett a kórház javára. A Kállai kettőst mutatták be. Fennmaradt, hogy Pelyvásné asszony és Sarkady pandúrhadnagy táncolt a legszebben. De a kórház (10. kép) fejlesztéséhez több pénz kellett. Jósa két évig nem vette fel a fizetését, és segédorvosát is maga fizette. Rácsodálkozhatunk a tényre: 1864-ben Műkedvelő és Színpártoló Egyesületet alapított. Amatőr színjátszás már 40-50 évvel korábban is volt Nagykállóban, csak fel kellett újítania. De hogyan függ össze a kórház fejlesztése és a színjátszás? Úgy, hogy a társulat által rendezett előadások tiszta bevételét Jósa András intézményének fejlesztésére fordították. Az előadások körüli szervezési feladatok nagy részét a fáradhatatlan orvos végezte. Kiválasztotta az előadandó darabokat, verbuválta a szereplőket, betanította a szerepeket, beszerezte a szükséges kellékeket, ha másképp nem sikerült, a díszletkészítést is maga végezte, s gyakran eljátszott egy-egy szerepet is. A családjában élő hagyomány szerint néhány bohózatot, vígjátékot is írt, ezek azonban nem maradtak meg. A kallói közönség mindig várta a bemutatókat, s a megyegyülések idején színházi közönség volt a megye nemességének színe-java. 9- kép Az egykori kúriaépület és udvara ma (a szerző felvétele) Fig. 9 The building and yard of the former mansion today (photo by the author)