A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Mohácsi Endre: 1809: a magyar nemesi insurrectio hattyúdala

megfogni, és addig védelmezte magát, még az otlévő Vgye Tisztyének parantsolattyára azt is le lőtték a Tyrolisiak. Ezzel magamat mi jó voltiban ajánlván érzékeny tisztelettel maradok alázatos szolgája Szögyényi Zsigmond, Pesten Julius lkén 1809." (SzSzBMÖL IV.A.l/F.1340-es csomó) E levélből feltűnhet számunkra, hogy a francia sereg ittléte alatt nem talált mindenütt negatív fogadtatásra, bizonyosan voltak másképp gondolkodó emberek is. A wagrami csatavesztés után az osztrák birodalom békekötésre kényszerült, bebizonyosodtak Károly főherceg állításai a napóleoni sereg erejéről és az újjászervezett osztrák haderő hiányosságairól. Nemesi seregeink még egy ideig szolgálatban álltak, amíg volt miből: „ Tekintetes Vice Ispán Úr! Drága Kedves Uram Bátyám! Kurírt küldvén megént Zemplén V[áj r megy ében, a mi híreket oda írók, azokkal ím itten a Te [kin] tfej tes Urnák is kedveskedek. Azonba M[é]l[tósá]gos Lónyay Gábor Úr Zemplénből el távozván, a többi részt vevők pedig talán a költséget sokkalván, már hanyatlik az erre rendelt Cassa, és én rendelést kaptak, hogy a haza menő ifjakat ugy indittsam, hogy azok többé fel nem jönnek. Ezt tehát azért is adom tudtára a Te[kin]t[e]tes Urunk, hogy ha tudósításaim meg szűnnének azt az alkalmatosság nem lettének tulajdonítani méltóztassék. Kivévén hogy ha a Zemplénikkel egyet értvén T[isztelt] Zabolch Vrmegye Rendjei is akarnák szaporítani ezen Cassât, és ezen, a mint látszik, tovább is tartható kétséges üdőkben siető 's hiteles tudósításokkal enyhíteni a köz nyughatatlanságot, én tovább-is, 's minden koron hasonló buzgóságokkal lelkesítettvén kedves születésem környékéhez szivessen fogom tellyesíteni ezen kötelességet. A ki Te [kin] t[ejt es Vic îspàny Urnák 's a többi Uri rendekk jó akaratiban, s szíves emlékezett}'ékben ajánlott érzékeny tisztelettel maradok A Te [kin] t[ejtés Vic Ispány Úrnak B[uda]pesten Augusztus 2 3 kán 809. Alázatos Szolgája Szőgyén Zsigmond. " (SzSzBMÖL IV.A.l/F.1340-es csomó) De a schönbrunni vagy bécsi béke megkötése után, vagyis 1809. október 14. után hazatértek a nemesi seregek, és a nemesi felkelés, mint haderő többé nem szerepelt a magyar történelemben. Az uralkodó belátta, hogy a szervezetlen, esetenként egyénileg felszerelt, nehezen irányítható csapatok nem váltják be a legcsekélyebb hozzáfűzött reményeket sem. Viszont fontos mérföldkő volt 1809 valamennyi eseménye, mert ugyan Napóleon még fenn tudta tartani az elképzeléseiből kovácsolt békéket, de hatalma már megrendült mind a csatatereken, mind hátországában. E felismerések között a nemesi felkelés hátrányainak ténye is hozzájárult a hadsereg fejlesztéséhez, ami végül Napóleon birodalmának későbbi összeomlásához vezetett. Felhasznált irodalom BOROVSZKY 1900. Szabolcs Vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Dr. Borovszky Samu. „Apollo" Irodalmi Társaság, Budapest 1900. LEFEBVRE 1975. Georges Lefebvre: Napóleon. Gondolat, Budapest 1975. MT 1901. Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest 1901.