A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Ulrich Attila: Egy nemesi karrier a XVIII. század elején - A birtokszerző „üzletember", jóbaházi Dőry László

Valószínűleg ez volt Dőry László birtokszerző, családalapító utolsó nagy üzlete, ugyanis 1720-ban váratlanul meghalt. Korai halálával árván maradt Ignác (8 éves), Ádám (5 éves), Terézia (7 éves), Rozália (4 éves) és Mária Anna Jozefa. Az utóbbi még kisgyermek korában, 1721-ben elhalálozott. Egyedül maradt Kisfaludy Anna Rozália, akinek nemcsak az árvákat kellett nevelnie, hanem a még igazán be nem indult birtokokról is gondoskodnia kellett. Szembe kellett néznie azzal is, hogy férje le nem zárult üzletei miatt üzletfelei igyekeztek kihasználni helyzetét. Már 1722-ben férje egyik jó embere segítségéért kellett folyamodnia. Azt kérte Kenessey Istvántól, hogy rendezze a Monaszterlyekkel 462 Ft adósságát, és szerezze vissza tőlük Patlan pusztát, amelyet Dőry László halála után azonnal elfoglaltak. Cserében megengedte Kenesseynek, hogy legeltessen a pusztán addig, amíg a pénzt vissza nem fizeti. Az özvegy igyekezett jó gazda lenni, 1724-ben szerződést kötött két molnárral, hogy Szentgál pusztán a Sár vizén malmot építsenek. 1726-ban Stroner Mátyás perelte be azért, mert a még 1718-ban férjével közösen felvett 4599 Ft 59 krajcárt nem adta meg, illetve csak 1000 Ft-ot sikerült törlesztenie. Valószínűleg az adósságok csökkentése miatt határozott úgy Kisfaludy Anna, hogy Kisdorog és Kéthely birtokait báró Schilsonnak zálogosítja el. Egy évvel később Hőgyészt gróf Merci szerezte meg, akivel később szomszéd birtokosokként perpatvarba keveredtek (MOL P 105 7. csomó, 1727.). Később Kisfaludy Anna ismét szerencsésen választott párt: második férje Andor József megmentette, egyben tartotta a birtokokat, felnevelte az árvákat, felesége halála után pedig lemondva a Dőry-javakról Ignácra és Ádámra hagyta uradalmaik irányítását, és kiengedte őket a vármegyei életbe is (MOL P 105 8. csomó). Kell ennél méltóságteljesebb emberi tett és szerető apa? Dőry László sikeres életpályája egy olyan jó helyre (Bécsi udvar) kerülő, törekvő és okos ember személyiségét tárja elénk, aki példásan használta ki kapcsolatait, a rábízott feladatot megbízhatóan végrehajtotta, ezáltal olyan ismeretségi köre alakult ki, amely anyagi és politikai szempontból is egyenes ívűvé tette életútját. Szorosabbra kötött (anyagi érdektől is fűtött) barátságai pedig olyan mesebeli világba kalauzolták el, ahol egy lényegében birtoktalan kisnemes pár év alatt 27500 holdnyi terület és igen nagy mennyiségű készpénz gazdája lett. Dőry László utódai élnek - és kutatják családjuk történetét.

8 Irodalom KÁROLYI 1897. A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. V. kötet 1703-1707. Franklin Társulat, Budapest 1897. MOLP 105 A jóbaházi Dőry család levéltára 1527-1871. ULRICH Attila Jósa András Múzeum Nyíregyháza H-4401 Pf. 57. e-mail: ulricha@jam.nyirbone.hu 8 Itt szeretnék köszönetet mondani Dőry László három, ma is élő férfi leszármazottjának - Dőry Ádámnak, valamint fiainak, Imrének és Jenőnek -, akik nagyban segítették és segítik munkámat, a család történetének megírását.