A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Ratkó Lujza: A nyírbátori cigányság viselete a XX. század első évtizedeiben

A nyírbátori cigányság viselete a XX. század első évtizedeiben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népviseletei Viselettörténeti sorozat I. Ratkó Lujza A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cigányság viseletéről igen kevés adat áll a néprajztudomány rendelkezésére,

1 ezért igen nagyjelentőségű viseletük kutatásának szempontjából a nyírbátori Báthori István Múzeum üvegnegatív-gyűjteménye. A XX. század első évtizedeiből származó,

2 1221 darabos fotóanyagban ugyanis - a zömében feltehetően helyi, esetleg környékbeli magyar és zsidó lakosokat, kisebb részben katonákat és orosz hadifoglyokat, elvétve pedig egy-egy idegen (orosz, ruszin?) nemzetiségű embert ábrázoló fotók között - 24 olyan kép is található, amely egyértelműen vagy kevésbé nyilvánvalóan cigányokat ábrázol. Nyírbátor lakosainak száma 1910-ben 7777 volt, tehát megyei viszonylatban mindenképpen a jelentősebb települések közé számított (GYALAY 1989. 681.). Elképzelhető, hogy mint ilyen, vélhetően nagyobb számú cigányságot is odavonzott, akik esetleges előző vándor életmódjukkal felhagyva letelepedhettek a korábbi mezővárosban. Számukról nem rendelkezünk adatokkal, csupán az üvegnegatívok arányszámaiból tájékozódhatunk: az összes fotónak cca. 2 százaléka cigány témájú. Ezeknek a kiszűrése az arcok antropológiai-fiziognómiai jellegzetességei mellett éppen az egyes viseleti elemek megléte vagy nemléte, illetve az öltözék sajátos, a magyarokétól eltérő viselési módja alapján volt lehetséges. Két esetben a zenészcigányok foglalkozására utaló hangszerek is segítették a döntést. (Az 1. képen hegedű, a 2. képen brácsa látható.) A fotógyüjtemény egészét tanulmányozva elsőként az tűnik szembe, hogy noha műtermi miliőt idéző beállított képekről van szó, mégsem műteremben készültek, hanem egy magánház kertjében. Nem csak ez a tény, hanem a fotók egyenetlen minősége (gyakori életlenség, rossz exponálási idő) és a képbeállítás amatőr jellege (a háttérben és oldalt látszó zavaró részletek) is azt sugallják, hogy a képeket nem hivatásos fotográfus készítette. Elképzelhető, hogy az illető amatör fényképészként, egyszerűen a saját kedvtelésére örökítette meg kamerájával Nyírbátor népét, esetleg a környéken lakó, Nyírbátorban járó falusiakat.

3 Feltételezhetően hivatásos kollégáinál jóval olcsóbban vagy esetleg ingyen dolgozhatott, mással ugyanis nemigen magyarázható, hogy a korabeli műtermi Balázs Gusztáv nagyecsedi táncmonográfiájában egy rövid, vázlatos, elsősorban a XX. század második felére vonatkozó leírást olvashatunk a helyi cigány viseletről (BALÁZS 1995. 78-80.). A leltárkönyv bejegyzése szerint a fényképek 1905 és 1930 között készültek. Bene János történész kollégám, akinek ezúton is köszönöm a segítségét, a katonákat és hadifoglyokat ábrázoló fotók keletkezését az egyenruhák alapján 1920 elöttre tette. Ezeket a feltételezéseket azóta Szabó Sarolta etnográfus kolléganőm kutatásai is alátámasztották. Lásd a témáról szóló írását a jelen kötetben! NyJAME L. 2008.421^144. 421