A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Szabó Sarolta: Üvegnegatívok a Báthori István Múzeum fotógyujteményében

a felvételek - egyúttal a katonaképeken szereplő civilek viseletének - kormeghatározását. Lehető­ségünk nyílik a nyírbátoriak XX. század eleji női, férfi és gyermek viseletének pontos meghatáro­zására. A magyar katonákat ábrázoló felvételek csaknem fele egy-egy katonáról készült. Többségük álló, egész alakos kép, a félalakos fotók száma csekély (19., 20., 21. kép). Nagy számban örökíttet­ték meg magukat a katonák családjuk körében: a fiatalemberek feleségükkel, az idősebbek gyere­keikkel és feleségükkel, de akadtak olyanok is, akik édesanyjukkal álltak a fényképezőgép elé (22. kép). Külön említést érdemelnek a lovas huszárt ábrázoló felvételek - 12 darab. Nem csak azért érdekes, mert szokatlan a felvétel témája - az állat (a ló) megjelenítése -, hanem azért is, mert a fel­vételek helyszínéül szolgáló patikaépület udvar felőli részéből sokkal több látható, mint a többi fel­vételen (23. kép). Az első világháború idején Nyírbátorban élő hadifoglyokról csaknem annyi fotó készült, mint magyar katonákról. A tisztek mindig saját egyenruhájukban, a közlegények vagy saját egyen­ruhájukban, vagy hadifogoly egyenruhában láthatók (24-25. kép). A felvételek sajátossága, hogy a portré műfajában még nagyon sokféle kép született. Ké­szült néhány fotó egészen kicsi gyerekről, akinek beállítása teljesen a műtermi fotókéhoz hasonlít (26. kép). Készült portré középkorú és idős nőről, férfiról (27. kép), paraszti és polgári réteghez tar­tozókról egyaránt. Nagyjából tíz felvétel helyszíne nem a gyógyszertár udvara, hanem a város kü­lönböző helyszínei. Külön kiemelendő az a fénykép, amely egy patika belsejéről készült. Bizonyos, hogy a patika tulajdonosait láthatjuk: Vadász Eleket és Nádas Imrét fiatal korukban (28. kép). A fénykép nemcsak a legérthetőbb világnyelv, de segít átélni az elmúlt időt. Feltalálása új fejezetet nyitott az elmúlt korok dokumentálásában. A XX. század elején még mindig újdonság és drága szolgáltatás volt az átlagember számára. A múzeum gyűjteményében található fényképek megőriztek valamit abból a varázslatból, a múlt század első évtizedeinek valóságából, amelyet az idő múlása - akár akarjuk, akár nem - átad az enyészetnek. Az üvegnegatívok tudományos feldol­gozása elkezdődött. 6 További kutatásokat igényel a felvételek készítőinek vagy készítőjének ponto­sabb meghatározása, a felvételek készítési idejének behatárolása, a fotókon szereplő személyek azo­nosítása. Terveink között szerepel a fotók bemutatása egy kiállítás keretében, valamint a gyűjtemény tudományos feldolgozása a nyírbátori viseletekre vonatkozóan. Irodalom FOGARASI 1996. Fogarasi Klára: Régi világ falun. Helikon Kiadó - Néprajzi Múzeum, Budapest 1996. FOGARASI 1998. Fogarasi Klára: A kalotaszegi fotográfiák és installációk változásai a 20. század első felé­ben. [Changes in Kalotaszeg photographs and fittings in the first half of the 20th century.] Néprajzi Értesítő LXXX. 1998. 133-150. HUNEK 1931. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Magyar városok monográfiája VIII. Szerk. Hunek Emil. Budapest 1931. NÉPSZÁMLÁLÁS 1912. A magyar korona országainak 1910. évi népszámlálása 1. A népesség főbb adatai. Magyar Statisztikai Közlemények 42. Budapest 1912. Ratkó Lujza a nyírbátori cigány viseletet ennek alapján ismerteti a jelen kötetben.

Next

/
Thumbnails
Contents