A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Szabó Sarolta: Üvegnegatívok a Báthori István Múzeum fotógyujteményében

28. kép / Fig. 28 felvételek szinte mindegyikének állandó kelléke az ujjuk között tartott cigaretta - a felnőtté válás jelképe -, tekintet nélkül a helyi társadalomban elfoglalt helyükre (12. kép). A felvételeken szereplők vallási hovatartozására is következtethetünk a viselet (zsidó férfiak), a kezükben tartott tárgyak (rózsafüzér, nyaklánc, kereszt medalionnal, imakönyv fedelén kereszt) alapján. Összességében a felvételek 38%-a tartozik ide. A második nagy csoportba soroltam a családokról készült fényképeket. Ide a felvételek 5%-a tartozik. Számuk ennél nagyobb, de azokat a képeket, amelyeken a családfő katona, nem ide számítottam, hanem a katonaképekhez. Kevés a tipikus család (anya, apa, gyerek vagy gyerekek) (13. kép). Feltűnően sok az olyan felvétel, ahol csak az anya, esetleg nagymama és a gyerekek vannak (14., 15., 16. és 17. kép). Magyarázata az lehet, hogy az I. világháború idején készült a felvételek többsége, a férfiak otthonuktól távol harcoltak, hiányoztak a családból. A családi képeken nem csak fiatalokat örökítettek meg, hanem idős házaspárokat (18. kép), több generációs családokat (lásd a 13. képet) is. A fotóknak erre a csoportjára jellemző, hogy a város különböző társadalmi rétegéhez tartozókat ábrázoltak: szegény paraszt, módos gazda vagy városi polgár családja, cigány család. A harmadik nagy csoportot a katonaképek alkotják. A katonaképek több alcsoportra bonthatók: viseletük (magyar vagy orosz, illetve hadifogoly egyenruhát viselnek a katonák) szerint, a fotón lévő katonák száma alapján, és ide soroltuk azokat a családi fotókat is, ahol a felvételen katonát is látunk. Ezeket figyelembe véve a felvételek 22%-a tartozik ide. Annyi bizonyos, hogy a magyar katonák az I. világháború végéig hordott egyenruhában vannak,

5 ez a tény megkönnyíti Dr. Bene János történész (Jósa András Múzeum) meghatározása. Itt köszönöm meg segítségét!