A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

tengelye tolta a sarat, sokszor elakadt a sárban. A gégényi ref. egyház jegyzökönyvébe feljegyeztetett, hogy a nagy sár miatt hónapokig nem mehettek. A dágványos, kátyús utakba hordták a szemetet, pernyét, különösen Kéken volt ez szokás, azért csúfolták pernyehordó és pernyés Kéknek. A feneketlen sár ellen ugy védekeztek, hogy a kerteken jártak, több helyen még szekérrel is. Hogy egyik oldalról a másikra átmehessenek, a mély helyekre gátat raktak csutkaízékből, rakottyából, rozséból, gazból, arra szalmát és úgy földet rá. Tavasszal, ha szikkadt és ősszel, homokot hordtak a mélyedésekbe, közmunkába minden esztendőben. Egyébként télen annyira kemény volt, hogy rontotta a jószág lábát, nyáron meg poros. Járda nem volt régen se, ma sincs, a kerítés mellett tapostak ösvényt, melyen egy ember mehetett. Két oldalt mély árok a lapos helyeken, odafolyt az útról a víz, a kacsa firicskált benne. A kapuknál azonban nem volt árok, hogy bejárhassanak a telekre. Egy-két helyen kiskapu hídon, szekérrel, jószággal pedig a nagykapu hídon lehetett bejárni. Fa nem volt az utcán, valószínűleg azért is, mert a teheneket fejés után odahajtották éjjelre, az utca két végén ugyanis kapu volt, mit este haza hajtás után bezártak a jószág elbitangolása végett. A trágya ott porhadt el. így volt ez Beszterecen, Berencsen, Dombrádon. Ha végigmegyünk a rétközi falvak utcáin, keskeny, hosszú telkeket látunk többnyire, melyek azt mutatják, hogy jobbágyok laktak itt. Régen azonban nagyobbak voltak, melyeket a rajta lakó család szaporodása következtében osztottak fel több ízben is apróbbakra. A telkek nagysága régen a földesúr akaratától függött. Megparancsolta jobbágyának vagy zsellérjének, foglaljon magának telket és építsen arra házat. A jobbágy keresztbe építette a házat, hogy mentül nagyobb telket foglalhasson, melyhez még kellett annyi hely, hogy rakott szekérrel bejárhasson a nélkül, hogy a melléképületek útban lennének (Megyer, Dombrád). Ha pedig véggel építették a házat, akkor az