A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Gyűjteménytörténet - L. Nagy Márta: Saáry Sándor
21. kép Saáry Sándor „múzeumi" szobája Fig. 21 Sándor Saáry's „museum" room származnak. A fegyverek és a többi, nem régészeti darab „nem járt ilyen jól", ezek hollétéről nagyon kevés információnk van. Nagy részét széthordták még a múzeumba kerülésük előtt. Egy részüket a városi múzeum anyagaként beleltározták, és ezek azonosítása mint az egykori Saáry gyűjtemény része, sok esetben ma már lehetetlen. A Múzeum Történeti Adattárában található egy tabló, 10 melyen több fotó mutatja, hogy milyen volt régi fényében a Saáry gyűjtemény. Két szobában (10-19., 21. kép) alakította ki Saáry doktor a múzeumát, ahol példás rendben sorakoztak a tárgyak. A fotók alapján megállapíthatjuk, hogy a gyűjtemény jelentős része az idők során eltűnt. 5. Saáry elbeszélései, a tárgyak története A Jósa András Múzeum adattárában található egy írás a Saáry gyűjtemény egy ostromágyújáról (22. kép). Történetét maga Saáry Sándor mesélte el egy 1924-ben készült riport alkalmával: 1857-ben Ferenc József gróf Szirmay István császári ezredes szirmabesenyői birtokán vendégeskedett. Innen indultak miskolci útjukra, melynek során Szirmay lova megvadult az őket éljenző tömeg kurj on gátasától, és levetette a grófot, aki kitörte a nyakát és meghalt. Mivel Ferenc József nagyon kedvelte a grófot, koporsójánál ígéretet tett a fia felnevelésére. Ezt be is tartotta, saját költségén Karlsburgban neveltette, majd amikor húsz éves lett, húsz ágyút küldött neki a szirmabesenyői birtokra. A kastélynak a Sajó felé néző frontján álltak az ágyúk egészen Alfréd gróf haláláig, 1905-ig. Ekkor az uradalmi igazgató eladta az ágyúkat egy miskolci régiségkereskedőnek, aki továbbadta azokat Bécsnek. Azonban az ágyúk nem jutottak el Bécsig, mert a régiségkereskedő nem tudta egy darabban elszállítani őket, s ezért a bécsiek beperelték. A miskolci törvényszék úgy döntött, hogy 22. kép Igazolás az ostromágyúról Fig. 22 Acknowledgement of a siege-gun ^ A tablón lévő képeket nagy valószínűséggel Balog Rudolf, híres fővárosi fényképész készítette.
