A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - L. Nagy Márta: Saáry Sándor

egy-egy leletet, relikviát megszerezzen.

9 A gyűjtemény 1919-ben a nagykállói úti házában több ízben is veszélyben forgott, míg sikerült nyolc különböző helyre ásott alagútban elrejtenie a tárgyakat. Gyűjteményét végrendeletében hivatalosan is a városnak adományozta. „Kikötöm, hogy ezen régiség gyűjteményem saját nevem alatt együtt, egy helyen, nem szétszórtan állíttassék ki, hogy annak összetartozandósága még akkor is kitűnjék, ha a városi múzeum esetleges szerzemények, vagy ajándékozások utján szaporodni, vagy nagyobbodni fog. Ha netalán a régiség gyűjteményemet Nyíregyháza város el nem fogadná, ugyanazt a magyar nemzeti múzeumra hagyományozom. " (SAÁRY 1920. 1.) Távolabbi rokonaira hagyta egyéb ingatlanait, értékpapírjait, takarékpénztári részvényeit, valamint névrokon unokaöccsére az éremgyűjteményét. A város természetesen átvette a gyűjteményt, és ígéretet tett arra, hogy megvalósítja az adományozó álmát, és a már 1924 óta működő Várostörténelmi Gyűjtemény mellett (vagy azzal együtt) létrehozza a Városi Múzeumot. 4. A Saáry gyűjtemény további sorsa „ (...) Vajha egykor Nyíregyháza város közönsége oly szívesen fogadná tőlem e gyűjteményt, mint amily szeretettel és becéző gondosággal gyűjtöttem egybe annak minden egyes darabját!" - írja 1920-ban a bujtosi temető feltárásáról szóló cikkében (SAÁRY 1920. 3.). A város azonban nem teljesítette végakaratát, nem helyezte el a gyűjteményt múzeumszerűen, és az őrzéséről sem gondoskodott megfelelően. 1926ban Saáry halála után hagyatéka beolvadt abba a Várostörténelmi Gyűjteménybe, melynek léte, megszervezése többek között Nagy Elek városi főmérnök nevéhez fűződik. 1924-ben ugyanis nagy ünnepségsorozatot rendeztek Nyíregyházán az 1824. évi örökváltság századik évfordulójára, és ennek keretében jött létre az a gyűjtemény, amely a város történelmét volt hivatott bemutatni (DIENES 1985. 46.). Ennek a gyűjteménynek lett része 1926-ban a Saáry-hagyaték, amely a városháza északnyugati részének földszintjén, a volt börtön- és nyomdahelyiségekben vészelte át a II. világháborút, majd 1950-ben a Jósa András Múzeumba került. Itt az 1955-ben meginduló számbavételek során beleltározták a múzeum gyűjteményébe. Az egyiptomi, római és görög szobrok egy részét a Szépművészeti Múzeum kapta meg, néhány darab pedig a nyíregyházi múzeumban maradt. Teljesen azonban mégsem vesztette el önállóságát az anyag (már amennyi a múzeumba került belőle), mert az 1950-es évek végén készült régészeti leltárkönyvekben külön jelezve van - legalábbis részben -, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek „Saáry Sándor doktor gyűjteményéből" „Relikvia-gyűjtő" utazásainak történeteit élvezetes stílusban megírva előbb a Nyírvidék hasábjain, majd mindezt összefoglalva 1921-ben megjelent könyvében tette közzé. Ezen írások kézzel írott eredetije megtalálható a Történeti Adattár anyagában. JAM Tört. Ad. 83.24.49.1., 83.24.49.2., 83.24.50.1., 83.24.50.2., 83.24.50.3. 20. kép Eremkatalógus (részlet) Fig. 20 Coin catalogue (detail)