A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről

17. objektum (5. sír): a sírgödör tájolása: DNy-ÉK 205-25°. 245x102 cm-es lekerekített sarkú téglalap alakú, alja felé enyhén szűkülő, rézsútos oldalú, egyenes aljú sírgödörben bolygatott csontváz feküdt. Betöltése sárga és barna szemcsés sötétszürke. M: 56 cm. A bontás során a metszetfalból egy karcsont és egy csigolya került elö. A felszíntől számított 32 cm mélységben koporsó foltja - téglalap alakú, 2 cm vastag, sötétbarna sáv - jelentkezett. A koponya bal oldalára fordulva a „koporsó" déli végében, míg a váz többi része (csigolya, sípcsont, alkarcsont, medencetöredékek) az északi felében feküdt. Északkeleti részén egy kör alaprajzú gödröt (19. objektum) bontottunk ki. A sír betöltésében több korszak kerámia- és paticsanyagát találtuk. Melléklet nem volt a sírban (I. tábla 6., XV. tábla 1-3.). Leletanyag; 1. Világosbarna, szürke foltos, simított, korong nélkül készített, samottal soványított, behúzott peremű tál peremtöredéke. 2,7x2,7 cm (XV. tábla 4.). 2. Szürkésbarna, korong nélkül készített, samottal soványított edény (fazék) rátett, vízszintes bütyökkel díszített oldaltöredéke. 5,9x4,8 cm (XV. tábla 5.). Császárkori kerámia: 3. Szürkésbarna, korongolt, samottal soványított, vízszintesen kihajló, megvastagodó peremű edény bekarcolt párhuzamos hullámvonalakkal díszített peremtöredéke. 2,7x1,8 cm (XV. tábla 6.). 4. Sötétszürke, korongolt, finoman iszapolt edény egy helyen vízszintesen átfúrt oldaltöredéke. 8,6x4,7 cm. 5. Szürke, korongolt, finoman iszapolt edény oldaltöredéke. 2,3x2 cm. 6. Téglaszínű, korongolt, samottal soványított, réteges törésű edény oldaltöredéke. 3,4x2,6 cm. 7. Szürkésbarna, agyagbevonatos, belül koromfoltos, korong nélkül készített, samottal soványított edény oldaltöredéke. 5,4x4,8 cm. 8. Szürkésbarna, koromfoltos, korong nélkül készített, samottal soványított edény/ek két oldal- és egy aljtöredéke. 2,4x1,8; 3,3x2,6 és 2,5x2,1 cm (XV. tábla 7.). 9. Téglaszínű, növényi lenyomatos paticstöredékek (4 db). 18. objektum: természetes jelenség. 19. objektum: a 17. objektum északkeleti oldalánál kör alaprajzú, ívelt oldalú, egyenetlen aljú gödör. Betöltése sötétbarna, sárga szemcsés. Atm: 100x100 cm, M: 20 cm (I. tábla 6., III. tábla 4.). Leletanyagot nem tartalmazott.^ 20. objektum: a 16. gödörtől közvetlenül délre kör alaprajzú, ívelt oldalú, egyenes aljú gödör. Betöltése sötétbarna, sárga és fehér szemcsékkel kevert. Atm: 164x148 cm, M: 43 cm (I. tábla 6., III. tábla 5.). Feltehetően ennek a gödörnek az ásásakor kerülhetett a 16. objektumba a császárkori leletanyag. Leletanyag: 1. Tojáshéj színű, simított, korong nélkül készített, samottal soványított edény oldaltöredéke. 2,7x3 cm. 21. objektum (6. sír): a sírgödör tájolása: DNy-ÉK 202-22°. 170x125 cm-es lekerekített sarkú téglalap alakú foltként jelentkező objektum. Betöltése sárgával kevert sötétbarna, északnyugati sarkában sötétbarna kormos, hamvakkal teli, 35x35 cm-es negyedkör alakú folt jelentkezett. Mélysége 7 cm. Bontása során a sír középső részén kevés megégett emberi maradvány került elő. A sír a 8. hamvasztásos szkíta sírtól délkeletre 120 cm-re helyezkedett el, északi oldalán a 9. árokkal érintkezett. Az árok a sír vonaláig ért, tovább nem folytatódott, kapcsolatuk így nem világos (XV. tábla 8.). Melléklet: 1. Lapos, korong nélkül készített, nagyon rossz megtartású tál a hamvakkal teli kupactól délkeletre mintegy 15 cm-re. Atm: 20 cm (XV. tábla 8.). Elképzelhetőnek tartom, hogy a 17. objektum vaskori leletanyaga ebből a gödörből származik.