A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Ioan Bejinariu - Székely Zsolt - Dan V. Sana: Régészeti ásatások a Nyíregyházát keletről elkerülő úton (26. és 33. lelőhely) Előzetes jelentés
került elő egy edény hasának töredéke függőleges finom hornyolással, valamint egy másik, véletlenszerűen elhelyezett, rövid bekarcolásokkal díszítve. Az aránylag szegényes kerámiaanyag alapján az 50. objektum rézkori, ezen belül a Baden kultúrához tartozik. A Baden kultúrára jellemző más díszítőelem nem került elő. Korábbi feljegyzésekből Oros környékéről ismerünk olyan leleteket, amelyek ugyancsak erre az időszakra keltezhetők. 2 1. Kora bronzkori régészeti leletek Késő bronzkori vagy szarmata gödrökből, másodlagos helyzetből előkerült töredékek azt bizonyítják, hogy a vidék a kora bronzkorban is lakott volt. így például a 228. gödörben késő bronzkori cserepek közt előkerült két jellegzetes edényrész: egy kereszt alakú talptöredék, amelyiken az üreges talpat belső bordák tagolják (I. tábla 3.), ill. egy másik, ugyanolyan anyagú cserépdarab, amelyiknek belső falát bekarcolt vonalakkal és vonalkázott felületekkel díszítették (I. tábla 4.). Lehetséges, hogy ezek a cserepek ugyanazon talpas tálhoz tartoznak. Mindkét töredék cserépzúzalékkal soványított, szappanos tapintású agyagból készült. Égetésük nem tökéletes, belül feketék, kívül pedig sárgák és simítottak. A talpas tál Közép- és Délkelet-Európában különböző kulturális környezetben a rézkor végén, valamint a bronzkor elején jelent meg (SCHUSTER 1995., CIUGUDEAN 1996. 87. fíg. 17: 6., NEUSTUPNY 1966. fig. 1: 1-3., BRUDIU 2003. 85. fíg. 3: 1.). A talpas, belül díszített darabok gyakoriak a Makó kultúra településein (KALICZ 1968. 82., BÓNA 1992. 11-12., Koós 1998. 13. fig. 5: 1-9., KALICZ-SCHREIBER 1994. 40. fig. 2: 2a-b., 4: la-b., KULCSÁR 1998. 31-34., KULCSÁR 2002. 448., KACSÓ 1997. 426-428., GOGÁLTAN 1995. 56. fig. 1: 6-7., GOGÁLTAN 1996. pl. 1: 8.,10., CSÁNYI ET ALII 1999. 49-50. 3: 6. ábra, TÓTH 2003. 72. 4. ábra) és Vucedol örökségnek tekintjük őket (DIMITRIJEVIC 1956. pl. I: 1., BÓNA 1992. 11-12.). A Makó kultúra egyes leletei közt előfordulnak olyan talpas tálak is, amelyeknek a talpa kereszt alakú vagy üreges, belső bordákkal tagolt kereszt alakú, mint a 26. lelőhelyen talált töredék (KALICZ 1984. Pl. XX: 5., TÓTH 2002. fig. 8: 2.). A 26. lelőhelyen még két gödörből kerültek elő kora bronzkori leletek. A 113. objektumban barázdált, seprüs edénydarabokat, valamint egy textilmintás edény oldalát találtuk másodlagos helyzetben, mivel maga az objektum késő bronzkori. Az egyik cserépen peremből kiinduló, széles fül volt, a fül alatt benyomkodott bordával díszítve - jellegzetes kora bronzkori darab (II. tábla 1.). A 116. gödör igen szerény anyagú volt, mindössze pár cserepet és egy követ találtunk benne. Az egyik edénydarab egy finom iszapolású, füles edényből származik, amelyet egy bekarcolt vonal mentén benyomott háromszög-sorral díszítettek (I. tábla 2.). Ez a díszítőmotívum - a bekarcolt vonal mentén elhelyezkedő benyomott háromszögek - a kora bronzkor végi Sanisläu/Szaniszló csoportra jellemző (ROMAN 1984. 269-274., ROMAN-NÉMETI 1986. 204-211., ROMAN-NÉMETI 1990. 36-38., NÉM ÉTI— ROM AN 1994/95. 29-30., NÉMETI 1995. 123.), amelyet korábban Bader T. a Nyírség kultúra Szaniszló fázisának nevezett (BADER 1978. 30.). Kelet-Magyarországon a Szaniszló típusú leletekhez hasonló régészeti anyagokat Máthé M. az Ottomány A-val azonosította (MÁTHÉ 1988. 39., MÁTHÉ 2001. 42-43.). Régészeti szempontból a Szaniszló csoport anyaga sokkal gyakrabban fordul elő a Nyírség keleti határán, Nagykároly vidékén, az Érmelléken, mint Kelet-Magyarországon és Délkelet-Szlovákia területén (NÉMETI-ROMAN 1994/95. 30.). 3 1950-ben a Nyíregyháza és Vásárosnamény közti 41. sz. műút építésekor Oros területén a Baden kultúrához sorolható edények kerültek elő, amelyek - feltételezés szerint - egy temetőből származnak (BANNER 1956. 110. 321. sz.). Újabban badeni leletek kerültek elő a környéken Nyíregyháza-Nagyszálláson (ALMÁSSY 2004. 254. 277. sz.). A Nagykároly vidéki leletek teljes repertóriumát lásd NÉMETI 1999.!