A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Megemlékezések - Dr. Jakó János: Jósa András, az orvos

Jósa András, az orvos* Dr. Jakó János Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden bizonnyal lettek volna nálam alkalmasabbak és méltóbbak is arra, hogy Jósa András orvosi munkásságát ismertessék, az Emlékülés szervezőinek választása mégis rám esett. Megtisztelő felkérésüket ezúton is köszönöm! A jelenlévők közül - érthetően - senki sincs, aki Jósa Andrással kapcsolatos személyes élményekről számolhatna be. Ebből adódóan bárki állna is most itt helyettem, mondanivalóját különféle forrásokból mentené. Jelenlegi előadásomat egyetlen írott forrásra támaszkodva állítottam öszsze, amely nem más, mint a legfiatalabb Jósa leány, Jósa Jolán 1934-ben megjelent „Dr. Jósa András (1834-1918) és elődei" című könyve,

1 melynek már a belső címlapja is sok mindent elárul Jósa Andrásról: ,JDr. Jósa András törvényhatósági főorvos születésének 100-ik évfordulójára kiadja: az utókor számára példaadásul, hálás kegyelettel ajánlva egy nagy, tetőtől talpig igaz ember emlékének; akit e vármegyében mindenki ismert és szeretett; akinek soha nem volt irigye, csak lekötelezettje; aki annyi szenvedőn segített, de aki soha nem vette igénybe egyikünk jóindulatát sem, az Úrnak 1934-ik esztendejében Szabolcsvármegye Törvényhatósága. " Hasonlóképpen a Kállay Miklós által írt előszó is: ,J)r. Jósa András. Ez a név nekünk, szabolcsiaknak egy fogalom, amelyik jelenti a szabolcsi kúriából született^ urat, aki útra kelt, hogy a világ tudományát megszerezze magának. És meg is szerezte azt. Korának európai fogalom szerint legképzettebb orvosa lett, de ebből a nagy kincsből semmit sem tartott meg magának, hanem mind hazahozta, hogy elszórja a tüdővészes, maláriás, vérbajos tiszántúli magyarok között. Gyógyított, szervezett, agitált. Magának nem szerzett semmi olyat, amit profán értelemben szerzésnek és hagyatéknak szoktak nevezni. De szerzett megbecsülést, tiszteletet, hálát és hagyott olyan emléket, amit nekünk, véreinek kell elsősorban megbecsülni. " Mint a későbbiekből is majd kiderül, Jósa András orvosi működését nem lehet régészeti és közéleti ténykedésétől szigorúan elválasztva ismertetni, mint ahogy nem lehet orvosi működésének első időszakát az 1899. november 20-án Nyíregyházán megnyílt Erzsébet Közkórház kialakulásának előzményei nélkül bemutatni. Elkerülhetetlen az is, hogy meg ne emlékezzünk röviden dr. Jósa Istvánról, Jósa András nagyapjáról, aki 1778-tól Békés megye főorvosaként Gyulán dolgozott. 1787-ben Szabolcs vármegye Karai és Rendjei küldöttségileg hívták meg a megye főorvosi székébe. Szabolcs vármegye A 2004-ben, Jósa András születésének 170. évfordulójára rendezett ünnepségen elhangzott előadás. Jósa Jolán: Dr. Jósa András (1834-1918.) és elődei. Szabolcsvármegye Törvényhatósága, Nyíregyháza 1934. [A továbbiakban Jósa Jolán: Dr. Jósa András (1834-1918.) és elődei.] Jósa András Nagyváradon született 1834. november 30-án (a szerkesztők).