A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Makkay János: Antik források — ősi szokások

AESCHYLOS nemesek bizony, és hat-láb magasak; nem olyan közpálya-kerülők s piacon forgók, ravaszok, mint most; se ' nem oly csalafinta bohócok; hanem, ellenben, mind dárda-gerelyt lehelők és harci szekernyét s hószíntarajú sisakot, süveget; mind hétbikabőr-haragúak. DIONYSOS (félre) No, ehol már a nyavalyája megint! Látom, megöl a sisakokkal?^ Nem folytatom: a mindent mindennel összefüggésbe hozó, és a (legtöbbször felszínes vagy általános) hasonlóságokból rögvest történeti következtetéseket levonó módszer nem hiteles tudomány. Ellenkezőleg: a régészetet olyannyira kedvelő amatőrök őstörténészkedésére jellemző. Ráadásul Marija Gimbutas-nak a levantei indoeurópai behatolásról szóló második cikkében (GIMBUTAS 1997. 163.) már az olvasható, hogy ezek a behatolók feltétlenül kurgános indoeurópaiak voltak, és valószínűleg a tengeren át érkeztek (The newcomers must have been of Indo-European (Kurgan) stock and probably reached the East Mediterranean coasts via the sea). Ebben az esetben azonban tengert korábban soha nem látó „kurgán férfiak" vagy az anatóliai tengerpart mentén hajókáztak lefelé - nem csak szembe kerülve rengeteg igazi hajósnéppel, fölöttébb veszélyes és ismeretlen áramlatokkal, Krétáról induló tengeri rablókkal, sziklaszirtekkel és egyebekkel -, de még tengeri beteg lovakat is kellett szállítaniuk. Vagy ki kellett kötniük Cipruson (feltétlenül) és Krétán (talán), az utóbbin igénybe venni a tengerek akkori urainak, a mínosziaknak a segítségét. Ok bizonyára el tudták volna juttatni ezeket a merész kalandra induló kurgánosokat és lovaikat a megkívánt célokhoz, talán még a Holt-tengerhez is. Sztyeppeiek valóban útra keltek kelet, délkelet, dél és délnyugat felé, csaknem mindenütt. De nem akkor, nem úgy, és főleg nem azért, ahogyan M. Gimbutas a maga fejével vélte volt. Elsősorban nem hajókra szálltak, hanem jól idomított lovaikkal, újonnan felfedezett zabláikkal és harci kocsijaikkal hódítottak. Merész férfiak lehettek, ha olyan messzi és hatalmas területek meghódítására is vállalkoztak, mint a dravidák lakta India, a roppant távoli Kína, sőt a buheni paripa tanúsága szerint a fáraók véglegesen azért soha és senki által el nem foglalható Egyiptoma, annak is a legdélibb pontja. További vizsgálatok során - főleg ha a gezeri csontváz előkerülne valamelyik nagy csontgyűjtemény dobozaiból - kiderülhet még az is, hogy a mai közhiedelemmel ellentétben sem a lovas és harci kocsis hükszószok, sem a filiszteusok nem sémi nyelvű csoportok voltak.

33 Nem zárom ki, hogy a gezeri góliát csontváz (XV. századi vagy esetleg még korábbi sztyeppéi szerkezetű zablával!) egy hatalmas termetű indoiráni harci kocsizó maradványa, aki útban Egyiptom felé vagy már a kikergetés közben? - Kánaánban egyiptomi fegyverektől vesztette életét. Amiből azután alkalmasint Dávid vagy Elhánán győzelme lett. A szoptató agancsos szarvas Mint másutt már többször is részletesen igyekeztem bemutatni (először a NyJAME 47. kötetében), László Gyula legfontosabb hozzájárulása a csodaszarvas kérdéshez alighanem az volt, hogy véglegesen felismerte: borját szoptató agancsos szarvastehén az eurázsiai vegyes erdők Arany János fordítása. GÖRÖG KÖLTŐK 2000. 331. Az Egyiptomba eljutott hükszószok néhány kérdéséhez vö. MAKKAY 2000. 10. Beszivárgásuk már a Középbirodalom idején megkezdődött, de csak a második átmeneti időben jutottak Alsó-Egyiptomban uralomra.