A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Makkay János: Antik források — ősi szokások
ilyen tárgyairól, vagy akár a bibliai adatokról (ARTZY 2006. 64.). Az izraeli kutatók talán sokallják az indoeurópai eredetű vonásokat a mükénéi, hettita, filiszteus és iráni szigonyok esetében? A nemzetközi és következésképpen a magyar tudományos életben a hükszószokat szinte kizárólag egy sémi-hurri harci kocsizó népnek tartják. E koncepcióban azonban ez a sémi-hurri etnikai (nyelvi?) jelző zavaros dolog, de legalábbis fából vaskarika. Olyan, mintha azt mondanánk, hogy germán-ugor nyelvű népség. Ráadásul pontosan tudjuk, hogy a hurriak (régebben használt nevükön szubaruk) nyelve sem nem sémi, sem nem indoeurópai volt, hanem az északkelet-kaukázusi nyelvek ősi csoportjába tartozott, és beszélői valamikor a III. évezred közepén váltak ismertté Mezopotámiában, legalábbis ekkor jelentek meg az őket említő legelső írásos források (BUCCELLATI-BUCCELLATI 2003. 224-227.). Tehát csaknem egy évezreddel a hükszószok felbukkanása előtt. Nemcsak harci kocsizó voltuk, hanem a Kr.e. a XVII—XVI. századra (1684-1567 közé) keltezett egyiptomi hódításuk (vö. MAKKAY 2000. 10.) is azonos időre esik Mitanni állam megalapításával, és - tetszik, nem tetszik - a mükénéi aknasírok korának kezdetével 1675-1650 között. 22 Az Ótestamentum és a kánaáni vallások sémi integritásának megőrzése miatt erőltetett - és alaptalan! - tételt a hükszószok sémi (vagy akár sémi-hurri) voltáról szerény véleményem szerint sürgősen fel kell adni. Sem germán-ugor, sem hurri-sémi etnikum - vagy főleg nyelv! - soha nem létezett! Még Kánaánban sem! Nem tisztázottak még a filiszteusok fontos kérdései sem, elsősorban az, hogy valójában milyen etnikum és nyelv képviselőit keressük bennük. Az a valószínű, de nem bizonyított feltevés, hogy a tengeri népek vándorlása során kerültek Palesztinába (KŐSZEGHY 2007. 207.), erre a két kérdésre még nem ad elégséges választ. Az viszont tény, hogy a Gáza melletti Teli Jemmeh-n talált osztrakonok filiszteus férfi nevei (a Kr.e. VIII—VII. századból) egyértelműen nem sémi jellegűek (NAVEH 1985.). 23 Másrészt a legújabb kutatások során egy fontos adat vált ismertté, amely akár új megvilágításba is helyezheti a „Góliát" és a „filiszteus" kérdést. Az öt filiszteus város (Askalon, Asdod, Eqron, Gát és Gáza) közül Gát lokalizálása - vagy inkább mibenléte - a legutóbbi évekig bizonytalan volt; Gáté, ahonnan Góliát származott (KŐSZEGHY 2007. 208.). 24 A Sámuel könyvében adott ótestamentumi leírásból kiindulva Góliát neve rokonságban állhat a hettitáktól ismert névanyaggal, de eredetét valószínűleg nem arrafelé kell keresnünk (KŐSZEGHY 2007. 210.). Góliát bronz- - és nem réz- (mint azt Kőszeghynél olvassuk) - sisakkal indulhatott a hírhedt párviadalba (lSám. 17.38.), hiszen rézsisakról egyelőre nincs régészeti híradás, bár nem lenne teljesen lehetetlen dolog (valamikor a negyedik—harmadik évezredben). Mitológiai aranysisakok persze vannak (WEST 2007. 154.) 25 - és egyetlen igazi tárgy is Meszkalamdu herceg uri sírjából. Góliát sisakjának a bibliai szövegben megadott szava nem héber, hanem feltehetően hettita eredetű. A „pikkelyes páncél" kifejezésben a 'pikkely' ugyan héber elem, de ismét idegen eredetű szó a 'páncél', amelyet hurrinak szoktak tekinteni (KŐSZEGHY 2007. 210.). Ez a makacsul visszatérő hurri és héber felfogás itt sem vesz tudomást arról, hogy a jelenleg ismert legrégibb pikkelypáncélok azok a leletek, amelyeket Bogaz Köy-ben két templomban is megtaláltak. Bronz pikkelylemezek sokaságáról van szó, amelyeket mint páncélok részeit áldozati ajándékként Gázából (Teli el Adzsul), tehát az egyik filiszteus városból feltehetően (korai?) hükszósz környezetből ismerünk egyébként az ilyesféle korai zabiák körébe, jóllehet más típusaiba tartozó egyéb darabokat is (PENNER 1998. 87., 95-96., 99.), keltezésük azonban - akár csak a gezeri leleteké - szintén hagy kívánni valót maga után. A filiszteus telepen két osztrákon került elő filiszteus sajátsága írással, és az egyiken olvasható szokatlan nevek között hat feltehetően családnév, amelyek egy -sin tagra végződnek. lSám. 17.4-52., 2Sám. 21.21-22. szerint a Gátból való Rafanak négy filiszteus férfi leszármazottja volt: Dodo, Szof, egy óriás ember (hat-hat ujjal a kezén és a lábán) és végül Gólját. Kik lehettek ezek a kitűnő bibliai férfiak? Többek között Athéna istennőnek is (II. 5.743. skk.).