A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Könyvismertetés - Antall István–Vofkori Mária: Kettős tükörben – egy helytörténeti sorozatról

Kettős tükörben egy helytörténeti sorozatról* Antall István - Vofkori Mária Van-e valóban külön élete a műnek, a könyvnek, a leírt szónak? Elszakad-e, és ha igen, mennyire képes elszakadni szerzőjétől? Hol érhető tetten, hol látható, hol tapintható, hol érezhető a kettő különállása, mikor lépünk át arra a terrénumra, ahol már azt érezzük, angyal repült át a szobán, pedig csak szavak vannak előttünk, csak jelek, célszerű és konvencionális megegyezés egyszerűsített és hozzáférhető termékei. Ezek a kérdések már rég közhelyszámba mennek, de végső és cáfolhatatlan válasz rájuk úgy tűnik, ma sincs. Még nincs. A műfaj, amelyet egy szerző választ, amelyet egy szerző teremt vagy újrateremt, valamilyen mértékben eleve megszabja szerző és mű viszonyát. A helytörténeti írások eleve nem adnak túl nagy teret a szárnyalásnak, és közhelyszámba megy az is, hogy a valóság történeti pontossággal és igényességgel való visszaadása, újrateremtése - itt tart lent a földön és nem ereszt. Mégis, a múlt, a közelmúlt szövegben és képben történő rekonstrukciójának létezik egy olyan sajátos bája, amelyet meg lehet találni. Ez ha éteri magasságokba nem is emel, legalább megajándékoz a mindennapok anekdotákba önthető, mindenki által megérthető és elérhető történéseivel, és nem csak magukkal a történésekkel, a száraz - és valljuk be sokszor unalmas - tényekkel, hanem a hozzájuk kapcsolódó, az általuk generált, a beléjük teremtett érzésekkel is. Mert ezek nélkül a szöveg konvencionális jelek esetleges halmaza marad, amelyet elolvasunk ugyan, de közömbösen megyünk tovább a saját mindennapunk következő állomása felé. Ennek a sorozatnak a szerzője mintha megtalálta volna ezt. Legalábbis jelen sorok írója, aki egyben szerkesztője is a sorozatnak, így véli. De ő talán elfogult, mert a szerzőhöz igen közeli kapcsolat fűzi, ugyanis a szerző az édesapja. Ezért kicsit belülről látja ezt a vállalkozást, de a teljesebb kép érdekében megkérte a kritikust, a riportert, a szerkesztőt, Antall Istvánt, hogy írjon kritikát a sorozat utolsó kötetéről, merthogy ő kívülről látja. így nézhetjük meg kettős tükörben ezt a vállalkozást, amelyről a szerkesztő, aki belülről nézi és onnan is látja ezt a talán rendhagyónak is mondható sorozatot, azt bocsátja halkan előre, hogy ebben az esetben a mű és szerzője nem szakadnak el egymástól, a mű és a szerző élete olyan közel van egymáshoz, amilyen közel emberi léptékben csak lehetséges. Vofkori György: Várostörténetek képekben. Polis Kiadó. SZÉKELYUDVARHELY, Várostörténet képekben. 152 oldal, 165 képpel. Kolozsvár 1995. SZÉKELYUDVARHELY, Várostörténet képekben. Második, bővített kiadás, 220 oldal, 352 képpel. Kolozsvár 1998. SZÉKELYKERESZTÚR képes története. 208 oldal, 396 fényképpel. Kolozsvár 2002. GYERGYOSZENTMIKLOS. Várostörténet képekben. GYILKOS-TÓ • BÉKÁS-SZOROS, 256 oldal, 480 fényképpel. Kolozsvár 2004. CSÍKSZEREDA ÉS CSÍKSOMLYÓ képes története. 360 oldal, 709 fényképpel. Békéscsaba 2007. NyJAME XLIX. 2007. 499-506. 499