A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Bene János 1.500 szavazónál több nem tartozhatott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint akkor 4.182 szavazó volt, így 1914-ben négy körzetet alakítottak ki: I. szavazókör: a város belterületének a Bethlen utca, Kossuth Lajos tér és a Vay Ádám utcától északnyugatra elterülő része. Idetartozott tehát az 0- és Újszőlő és a Hímeskert, valamint az északi temető. II. A város belterületének a Vay Ádám utca, a Kossuth Lajos tér, a Luther utca és a Debreceni utcától keletre elterülő része. Idetartozott a Bujtos, a régi Vásártér, a déli temető és a Mintakert is. III. A város belterületének a Debreceni utca, a Kossuth Lajos tér és a Bethlen utcától délnyugatra elterülő része. Idetartozott az Érkert, a két vasúti állomás, a nyugati temető, a dohánybeváltó hivatal és a villanytelep is. IV A város határa az azon lévő pusztákkal és tanyákkal (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1914. ápr. 24. K. 6659/1914.). Az időszaki választáson a város országgyűlési képviselője Fényes László „ ...országos nevű, közismert és mindnyájunk által nagyra becsült hírlapíró... " lett (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1917. aug. 17. Kgy. 433/1917.). Fényes László (1871-1944) az Est című lapnál dolgozott újságíróként. Érdeklődése a polgári radikálisokhoz vitte a háború második felében. így kapcsolódott a nyíregyházi Kereskedők és Gazdák Köréhez, ők hívták meg 1917-ben a megüresedett képviselői helyért folyó harcba. Élvezte a kormány bizalmát, mellé álltak a Somogyi Gyula mögött álló függetlenségi érzelműek is. Kortesútjain sokfelé megfordult, jó szónok, jó kapcsolatteremtő személyiség volt, így 1917. augusztus 13-án ellenjelölt nélkül választották meg. Zsidó származása ellenére egyértelműen elfogadták. Többször sikerült felsőbb fórumokon elintéznie a város ügyes-bajos dolgait. Közbenjárására nyílt meg 1918-ban a Kereskedők és Gazdák Körének felsőkereskedelmi iskolája. A háború és a forradalmak után nem járt Nyíregyházán, a rendőrségi üldözések elől 1926-ban külföldre menekült. 1940-től haláláig az Egyesült Államokban élt (MARGÓCSY 1995. 205-227.). 1917 őszére már kormány- és alispáni határozatok szabták meg a liszt nagy- és kiskereskedelmi árát. A rossz termés, a közellátás elégtelensége, az újabb és újabb rekvirálások arra késztették a közgyűlést, hogy a város el nem látott lakossága ellátása érdekében a polgármester mellé Közellátási Bizottságot szervezzen. Ennek a testületnek a véleménye alapján szerezte be a polgármester az alapvető köz- és élelmezési cikkeket, és osztotta el azokat. Ez a bizottság döntött a 100.000 korona feletti kiadásokról is. A Közellátási Bizottság elnöke a polgármester, előadója a közellátási ügyek intézésével megbízott tanácstag, tagjai a képviselőtestület által választott 3 fogyasztó és 2 termelő, ugyancsak 3 kiskereskedő tag és még 6 szakképzettséggel bíró bizottsági tag volt. A döntéshez legalább öt tag jelenléte volt szükséges. A bizottságot végül is Közellátási Ügyosztályként szervezték meg. December 1-ével kezdte meg működését, tagjai a fogyasztók részéről dr. Kovách Elek, Fekete Sándor, Szalay Béla, termelőként Klár Gusztáv, Bogdán (Rosenthal) Ferenc és Zomborszky János, a kiskereskedők Hoffman Mihály, Heuffel Lajos, Surányi István, valamint a szaktagok Gábor Jenő, Gábor József, Guttmann József, Kéry József, (János bokori) Kovács András, Silberstein Ignác és Palicz Pál hentes (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1917. okt. 26. K. 30158/1917.). Ez a Közellátási Ügyosztály javasolta azután, hogy a jegyre beszerezhető élelmiszerek (6. kép) kiadásánál a visszaélések elkerülésére vezessék be az úgynevezett vásárlási könyveket (7. kép), melyekkel ugyan csökkent a visszaélések száma, de sohasem szűnt meg. Az ősz beköszöntével a tüzelőanyag biztosítása lett újra fontos kérdés. A szénellátás továbbra is akadozott, úgyhogy 1917. november 1-től 1918. március 31-ig a Városházán hétköznapokon 8-tól 2-ig tartott a hivatalos, 11 és 1 óra között pedig a fogadó- és tudakozó óra. A tűzifa szükséglet megoldására pedig a város a Rimamurányi Részvénytársaságtól Gömör megyében erdőt vá424