A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban A város a zsírellátást is zár alá vétellel igyekezett megoldani, mert dacára a bevezetett zsírjegynek, drágán lehetett hozzájutni a szalonnához és a zsírhoz. 1917. június 2-án vették zár alá a zsír- és a szalonnakészleteket, de azokat meghagyták a kereskedőknél azzal a feltétellel, hogy június 5-től csak jegy ellenében lehetett kiszolgáltatni. A zsírjegy értéke személyenként, havonta 80 deka vagy 1 kiló szalonna volt (Nyírvidék XXXVIII: 117. 1917. jún. 2. 2.). Ugyanakkor a város hízósertéseket is beszerzett. A Nyírvidék szeptember elején arról adott hírt, hogy a városmajorban 250 sertést hizlalnak. Szeptember 2-án, vasárnap a város újra megnyitotta a Széchenyi tér 9. szám alatti húsboltját. Éppen jókor, hiszen a lakosság már teljesen kifogyott a zsírból, szalonnából, s csak nagy csaták árán lehetett egy kis sertéshúshoz jutni. Naponta egy-két sertést vágtak, péntek hústalan nap volt, vasárnap viszont hármat mértek szét. Csak egy kilót kaphatott mindenki, azt is maximált áron, 6 korona 40 fillérért. A szalonnát is kimérték zsírjegy ellenében, kilónként kilenc koronáért. Számítottak a hosszú sorokra, tolakodásra, ezért a vásárlók a jelentkezés sorrendjében sorszámot kaptak (Nyírvidék XXXVIII: 191. 1917. szept. 1.2.). Hasonlóan nehéz helyzetben volt Nyíregyháza a szénellátással. A május 29-i közgyűlésen a Nyíregyházi Villamossági Rt. igazgató-főmérnöke közölte, hogy a társaság május 25-től nem tud nappali áramot szolgáltatni, mert a napi szénmennyiségnek csak 1/3-át szolgáltatja a bánya. Ez a helyzet a következő hónapban csak súlyosbodott. A Szénközpont a kurittyáni bányából 45, a borsodi szénbányából 20 vagon szenet utalt ki havonta, de júniusban Kurittyánból csak néhány, a borsodiból pedig egy(!) vagon szén érkezett. A közgyűlés dr. Meskó László képviselőt kérte fel, hogy személyesen járjon el Budapesten a fenyegető veszély, az áramszolgáltatás megszűnésének elkerülése érdekében. A közgyűlés és dr. Meskó László határozott fellépése - ha átmenetileg is - sikeres volt, a július 27-i közgyűlésen a helyettes polgármester a szenet szállító vagonok beérkezéséről tett jelentést. Az ellátási nehézségeket ugyan nem oldotta meg, de a város lakosságának „kulturális éhségén" javított a második mozi megnyitása. A Diadal-Mozgóban 1917. szeptember 22-én tartották az első vetítést. Ez a mozi - a későbbi Béke mozi - a mai Európa ház helyén állt (MARGÓCSY 1986. 179-190.). Az új mozit üzemeltető társaság a Nyírvidék 1917. március 21-i és 22-i számában felhívást tett közé a leendő mozi nevére. A felhívás nagy sikert aratott, hiszen 75 pályamunkában 131 névre érkezett ötlet. Ezek közül a március 28-án beküldött 67. számú pályázat a Diadal-Mozgó nevet ajánlotta. „A pályázat feltételeinek ez a legjobban megfelel, mert magyar, nem sablonszerű, nem elkopott név. Kellően kifejezésre juttatja az új mozgó programját, mert elsőrendű műsorral, tökéletes vetítésben diadalt kell aratni. " Két pályázó a Kristály, öt pedig a Délibáb nevet ajánlotta, melyekről -jobb híján - még lehetett volna gondolkodni. így a 100 koronás jutalmat a 67. számú pályázónak, Csősz Juliska óvónőjelölt, Árpád utca 43. szám alatti lakosnak ítélték 1917. március 31-én (Nyírvidék XXXVIII: 67. 1917. ápr. 1. 2.). A Diadal-Mozgó megnyitásának napján az első előadás jövedelmét jótékony célokra a helybeli Leányegyletnek juttatták. Az első film A nap átka volt, Maria Carmival a főszerepben. A mozi előadásait hétköznap fél hétkor és fél kilenckor, vasárnap és ünnepnapokon fél háromkor, fél ötkor, fél hétkor és fél kilenckor kezdte. Jegyeket a mozi büféjében lehetett vásárolni vagy megrendelni a 378-as telefonszámon (Nyírvidék

XXXVIII: 209. 1917. szept. 23. 3.). 1917 nyarán a vármegye élén és a város országos képviseletében is változás történt. Dr. Ujfalussy Dezső főispánt az uralkodó saját kérésére felmentette a főispáni tisztség alól, helyére dr. Meskó Lászlót, Nyíregyháza országgyűlési képviselőjét nevezte ki, akit 1917. július 23-án, Nyíregyházán a Vármegyeházán beiktattak (SzSzBM Lt. VB. 181. jkv. 1917. júl. 27. Kgy. 381/1917.). Dr. Meskó László képviselői helyére 1917. augusztus 13-án időközi választásokat tartottak Nyíregyházán. A városban az országgyűlési képviselői választó körzeteket 1914-ben a belügyminiszter 56.000/1914. X. számú körrendelete értelmében jelölték ki. A rendelet szerint egy szavazókörhöz