A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Bene János nem a szénbizottságtól, hanem az annak hatáskörébe nem tartozó kurittyáni szénbányából hozott fűtőanyagot. Mindezekről a március 9-i közgyűlésen számolt be Ballá Jenő. Romlottak a közerkölcsök is. Elszaporodtak a tolvajlások. A korábban tucatnyi kéjhölgy helyett már 44-et tartottak nyilván a városban. Súlyosbodtak a megélhetési nehézségek. Megnövekedett a hadiözvegyek és hadiárvák száma, és előbb német, majd bécsi gyermekeket utaztattak Nyíregyházára, javítandó élelmezésüket. Mindezen gondokba Ballá Jenő beleroppant, s néhány, józan ésszel meg nem ítélhető intézkedése miatt, az ellene indított fegyelmi eljárás árnyékában, idegszanatóriumba vonult. Trák Géza vitte tovább az ügyeket mint helyettes polgármester 1917. április 20-tól. A nehézségeken már az sem segített, hogy egyre határozottabb ígéreteket kapott a város arra, hogy a háború után az új városi törvény lehetővé teszi majd az önálló törvényhatósági jog megszerzését. Nagy gondot jelentett az is, hogy megkezdődött a feketézés. A városban idegen, főleg bécsi kereskedők jelentek meg, felvásárolva az élelmiszert, s ezzel is nehezítve a helybeli lakosok megélhetését. A közgyűlésben elhangzott interpellációra adott válaszból derült ki, hogy ezek a kereskedők belügyminiszteri engedéllyel járják az országot, mert Bécs ellátása ezt szükségessé tette (TAKÁCS 1987. 154.). A szökött vagy szabadságos katonák által elkövetett tolvajlások, rablások megfékezésére 1917. március 21-től katonarendőrség is cirkált a városban. A katonai rendőrség parancsnoka Girlich vadászszázados, rajta kívül egy főhadnagy, egy hadnagy, egy tiszthelyettes és 6-8 altiszt alkotta a parancsnokságot. Az 50 tagú rendőrlegénység felét a császári és királyi 14., a másik felét pedig a császári és királyi 15. huszárezred pótszázadától vezényelték. Elsősorban a katonai bűnösökkel szemben jártak el, de támogatást nyújtottak a városi rendőrségnek is. A katonai rendőrség a várost nyolc kerületre osztotta, minden kerületben állandóan egy őrjárat cirkált. A járőr 4-8 tagból állt egy altiszt vezetésével, aki karszalagot viselt: Militär-Polizei - Katonai rendőrség felirattal. Minden járőr mellett egy egyenruhás polgári rendőr is szolgált, aki adott esetben a polgári személy ellen léphetett fel {Nyírvidék XXXVIII: 55. 1917. márc. 18. 3., Nyírvidék XXXVIII: 58. 1917. márc. 22. 2.). Ballá Jenő polgármester kiesése után 1917. május 16-án elhunyt dr. Géczy Géza főjegyző (1878-1917) is. 1917 nyarán azután Trák Gézát Egerbe választották meg főjegyzővé. így az 1917. június 21 -i részleges tisztújító közgyűlésen Oltványi Ödön, addigi adóügyi tanácsost választotta meg a közgyűlés főjegyzővé. Oltványi Ödön tartalékos tüzérfőhadnagy még a fronton szolgált, de a város azonnal megindította a fölmentése iránti kérvényezést, s így augusztus 18-án foglalta el hivatalát. Adóügyi tanácsossá dr. Garay Kálmánt, első aljegyzővé pedig dr. Walter Géza hírlapírót választotta meg a közgyűlés {Nyírvidék XXXVIII: 133. 1917. jún. 22. 2.). A hivatalnokok mozgása azonban ezzel nem szűnt meg: 1917. július 1-én elbúcsúzott Trák Géza, így megürült a közigazgatási tanácsosi állás. Augusztus 2-án tehát újból összeült a közgyűlés, és dr. Garay Kálmánt választották meg közigazgatási tanácsossá. Helyére Moesz Béla addigi árvaszéki ülnököt választották adóügyi tanácsossá {Nyírvidék XXXVIII: 168. 1917. aug. 3. 2.). A későbbi közgyűléseken azután hol Oltványi Ödön, hol dr. Bencs Kálmán pénzügyi tanácsos (1914. augusztus 26-án választotta a város erre a tisztségre) szerepelt helyettes polgármesterként, az ügyeket azonban inkább Bencs Kálmán vitte. 1917 tavaszán-nyarán ismét a lisztellátás nehézségei kerültek előtérbe. Május 29-én ismertették a közgyűléssel azt a tényt, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal lisztet csak június l-ig utalt ki, attól kezdve az ellátást rekvirálással kell biztosítani, tehát a lakosság fölös terményeit kell átvenni maximált áron. A rekvirálás még aznap megkezdődött. A nehézségeket valahogy átvészelte a város, a cséplés befejezése után a közgyűlés azonnal elhatározta, hogy az 1917-1918-as évre az ellátatlanok részére lisztet vásárol, azt vásárlási igazolványok ellenében fogja kiszolgáltatni a Nyíregyházi Termény- és Aruraktár Részvénytársaság (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1917. júl. 27. K. 20893/1917.).