A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Bene János főjegyzőt 2 választották meg, a főjegyzői tisztségbe pedig dr. Géczy Gézát emelték. A közigazgatási tanácsnoki tisztet Trák Gézával, a pénzügyi tanácsnokit dr. Bencs Kálmánnal, az adóügyi tanácsno­kit pedig Oltványi Ödönnel töltötte be a képviselőtestület {Nyírvidék XXXVI: 48. 1915. jún. 17. 2.). Ballá Jenő nagy lendülettel látott munkájához. Legfontosabb feladata a város ellátásának megoldása volt. A lisztszükséglet biztosításának megoldására hívta össze az 1915. július 30-i köz­gyűlést, melyen megállapították, hogy 1910-ben a város lakossága 38.198 lélek volt, abból 15.133­an foglalkoztak hivatásszerűen mezőgazdasággal, az eltartott cselédek száma 1.474 fő, az itt állo­másozó katonaság 1.385 fő, összesen 17.992 lakos, akinek terményszükséglete megoldott. A fenn­maradó 20.000 lakosból ötezren szintén gondoskodnak lisztszükségletük beszerzéséről, így 15.000 embert kell a városnak ellátnia. A közgyűlés úgy döntött, hogy beszereznek 10.000 métermázsa bú­zát, 5.000 métermázsa rozsot, valamint a városi fogatok számára 600 métermázsa zabot. Mindezek beszerzésére a földművelésügyi miniszterhez fordultak engedélyét kérve, hogy a vármegye terüle­tén vásárolhassanak. Fedezetül a város 550.000 korona hitelt vett fel (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. júl. 30. K. 16786/1915.). Időközben megérkezett a kereskedelemügyi miniszter engedélye is, így a képviselőtestület 1915 augusztusában megvásárolt 16.726 métermázsa búzát, valamint 5.980 métermázsa rozsot és zabot közvetlenül a termelőktől. Az őrlést a Júlia gőzmalom, a büdszentmihá­lyi Weinberger, Klein és Társai cég tulajdonában lévő Vásártéri Gőzmalom, valamint a Cibás Fe­renc polgári gőzmalom végezte úgy, hogy a malmokat fenntartók a lisztet a Nyíregyházi Termény és Áruraktár raktáraiba be is szállították (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. aug. 27. 20283/1915.). Lelkesen ünnepelte meg az 1915. augusztus 27-i közgyűlés az uralkodó 85. születésnapját. A képviselő-testület tagjai rajongó szeretettel köszöntötték, és felállva éljenezték meg a polgármes­ter bejelentését. Ballá Jenő szervezte meg azt is, hogy a Hősök temetőjét Halottak Napja előtt kivilágítsák (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. szept. 24. K. 23126/1915.). Ugyancsak a szeptember 24-i közgyűlésen a polgármester „büszke örömmel emlékezik meg a mi katonáinknak: az 5-ös hon­védhuszároknak, a 14-es és 15-ös közös huszároknak a most folyó világháborúban tanúsított bátor és vitéz magatartásáról.'" A közgyűlés üdvözlő iratokat küldött az ezredparancsnokságokhoz. Az év végén ismét gyűjtött a város. Az Országos Hadsegélyező Hivataltól érkezett megke­resés a harctéren küzdő katonaság meleg ruhával való ellátására. A szervezőmunkát a nyíregyházi ipartestület vállalta. A közgyűlés ruhaanyagra 400 koronát, a műhelyek céljára átengedett ipartestü­leti székház tanácstermének fűtésére 2 öl fát, egyéb kiadásokra pedig még 600 koronát szavazott meg (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. nov. 26. K. 27555/1915.). A háborús károk helyreállítására, a Háborúban Feldúlt Tűzhelyeket Újrafelépítő Országos Bizottság elnökének kérésére a közgyűlés Ballá (1900-ig Sztempák) Jenő (1869-1919) 1893-tól állt a város szolgálatában, 1897-től adóügyi és gazdasági tanácsos, 1914 márciusától - Bogár Lajos nyugállományba vonulásától - főjegyző, 1915-től polgármester. Mozgékony, figyelemre méltó ember volt. A Nyíregyházi Hírlap főmunkatársa, 1897-1898-ban a Nyíregyháza című hetilap társszerkesztője. Ő ké­szítette elő és fogalmazta meg az önálló törvényhatósági jogért folyamodó memorandumot, melyért jegyzőkönyvi elisme­rést kapott, ahogyan az 1906-ban a képviselő-testület elé tett vagyoni és gazdálkodási helyzetjelentésért is. A nyomtatásban is megjelent műben 15 fejezetben elemezte és mérte fel a helyzetet és határozott következtetéseket vont le a városi gazdál­kodás új útjairól, új távlatokat tervezett. 1912-től ütöttek ki rajta a nagyzolás jelei - új színházat álmodott, nagyjából a mai Bessenyei-szobor helyén, esetleg vigadóval egybekötve, nagyobb nézőtérrel, fűtéssel, a vigadóban kaszinóval, hangver­senyteremmel. Ezek a nagyzási hóbortok azután a polgármestersége alatt veszélyessé váltak, amikor megbízást adott a Ko­rona Szálló és a Városháza háromemeletesre való építésének tervezésére. Alispáni fegyelmi eljárás indult ellene, és orvosi ellenőrzés alá vették. 1917. április 7-én Budapestre a Moravcsik-klinikára vitték, majd a Kékgolyó utcai Schwartzer Ferenc­féle elme- és ideggyógyintézetben kezelték, és óvatosságból a család gyámság alá helyezte. Az alispán előbb háromhavi egészségügyi szabadságra küldte, majd a fegyelmit megszüntetve kezdeményezte nyugdíjazását. A polgármester állapota nem javult, ezért a nagykállói elmegyógyintézetbe utalták, ahol két évi élőhalott tengődés után 1919. március 27-én elhunyt (OBERLÄNDER 1997. 319-345.). 414

Next

/
Thumbnails
Contents