A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban alapján, a Szabolcsi Hitelbank nevében Berger József, a gabonaosztály vezető tisztviselője volt (Nyírvidék XXXVI: 19. 1915. márc. 7. 1., 5.). 1915 márciusában a hús- és zsírellátásban is zavarok mutatkoztak. Az árak emelkedtek, a hentesek és mészárosok az élőállatot már csak a legnagyobb nehézségek mellett tudták beszerezni, a lakosság vásárlóereje pedig csökkent. Ezért a város saját kezébe vette a hús- és zsírszükséglet ellátását. A marhahús biztosítására 250 szarvasmarhát szereztek be, melyeket a császárszállási legelő megnyitásáig a városi istállókban tartottak, a város költségén. A zsírszükséglet biztosítására az 1915. március 16-i közgyűlés 250-300 már hizlalás alá fogott sertést akart beszerezni. A sertéseket a tulajdonosoknál kötötték le, a közgyűlés közbenjárt, hogy a tulajdonosok kapjanak tengerit az Országos Gazdasági Bizottság részére rekvirált kukoricából. A hízott sertéseket a város fokozatosan vette át és fizette ki. A közgyűlés azt is elhatározta, hogy kísérletet tesz a lóhús kimérésére is, úgy, hogy a vágásra alkalmas lovakat külön vágókamrákban vágják le, és külön lóhús-mészárszékekben árulják majd. A lehetőségekhez mérten vásároltak juhokat is. Minderre 250-300.000 koronát szánt a képviselőtestület. Az összeget kölcsönként 1915 áprilisában a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesülettől vették fel (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. márc. 16. K. 6039/1915.). Az első háborús tél, a galíciai veszteségek, az élelmezési gondok alaposan lehűtötték a korábbi háborús lelkesedést. A hangulat némileg az 1915. május eleji gorlicei győztes áttörés után javult. Május 7-én számolt be a már 70. életévét is betöltött Májerszky Béla polgármester a sikerekről, a közgyűlés pedig hazafias örömét fejezte ki a győzelem felett, s annak a reményének adott kifejezést, hogy az áhított béke hamarosan bekövetkezik. A gondok azonban csak átmenetileg javultak. A galíciai menekültek ugyan elhagyták a várost és hazatértek, de a kórházak továbbra is működtek, sőt a városi szegény- és betegmenházban kibővítették a katonai tartalékkórházat, és az ott lévő hét női beteget a Szabolcsvármegyei Pártfogó Egyesület helyezte el. 1915 májusában Kende János nyíregyházi lakos a Búza utca 18. szám alatti kétszobás, konyhás, kamrás lakását a hadiállapot további tartamára díjtalanul átengedte a városnak a szegényházból kikerültek részére (SzSzBM Lt. V.B. 181. jkv. 1915. máj. 25. 10094/1915.). A szegényház 12 holdas kertjét 195 korona bérért a közgyűlés Papp Istvánnénak adta megművelésre azzal az indokkal, hogy férje Przemyslben népfelkelő őrmesterként harcol (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. ápr. 16. K. 6870/1915.). Gondot jelentett a városban lévő, 4-5.000-es létszámú orosz hadifogolytábor ellátása is. Őket először a nagylaktanyába hozták, s onnan irányították tovább. A városra nehezedő terheket tovább fokozta, hogy 1915. május 25-én a képviselő-testületnek újabb hadikölcsön jegyzéséről kellett döntenie. A város a friss galíciai sikerek miatti bizakodó hangulatban ismét 400.000 koronát, a gyámügyi hivatal pedig a gyámpénztári tartalékalapból 25.000 koronát jegyzett (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1915. máj. 25. K. 11479/1915.).

1 1915 közepén változás következett a város vezetésben. A 70. életévét betöltött Májerszky Béla - elérvén 40 év és 10 hónapos szolgálati viszonyát - 1915. július 1-ével nyugállományba vonult. A június 15-én megtartott általános tisztújító közgyűlésen polgármesterré Ballá Jenő eddigi Az I. világháború idején összesen nyolc alkalommal hirdette meg a kormányzat a hadikölcsönök jegyzését. Az 1915. október 28-án lekötött 400.000 koronás harmadik hadikölcsön jegyzése ellen már volt két ellenszavazat is. Az 1916. május 2-i negyedik és az 1916. december 1-i ötödik kölcsönnél is 400.000 koronát jegyzett a város, és mellette a gyámpénztár is 50.000 koronát. 1917. május 29-én a közgyűlés a hatodik kölcsönből is 400.000 koronát jegyzett. 1917 őszén hirdették meg a hetedik kölcsönt, melyből a város (1917. november 23-án) ismét 400.000 koronát jegyzett, a gyámpénztár terhére pedig 200.000 koronát szándékozott jegyezni. A belügyminiszter tiltására a képviselőtestület azonban visszakozott úgy, hogy 600.000 koronát vállalt ugyan, de a gyámpénztárat mentesítette a kötvényvásárlás alól. 1918. június 22-én történt meg az utolsó, a nyolcadik hadikölcsön jegyzése a városban, ismét 400.000 korona értékben. 413