A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Bene János fenntartott meleg baráti viszonyáért mindenki szerette és tisztelte városunkban.'" Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg (SzSzBM Lt. V.B. 181. jkv. 1914.). Ugyanakkor döntött a közgyűlés arról is, hogy a Vörös Kereszt Egylet kérésére 250 koronát adnak arra a célra, hogy az egylet a vasútállomáson az átvonuló katonák és sebesültek részére táplálékot és üdítő italokat tudjon kiszolgálni. A háború első hónapjaiban a város alapvető élelmiszerekkel való ellátása biztosítva volt dacára annak, hogy a hadműveletek megindulása után egyre több és nagyobb sebesült szállítmány érkezett kórházaiba vagy haladt tovább, s a menekültek is - elsősorban Galíciából - számosan lepték el Nyíregyházát. Az élelmiszerszükséglet biztosítása érdekében a szeptember 16-i közgyűlés a vidékről érkező elárusítók részére a háború végéig helypénz és kövezetvám mentességet biztosított. A mentesség a napi piacra terjedt ki, ahol tejet, tejterméket, tojást, baromfit és egyéb élelmiszereket lehetett vásárolni (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1914. szept. 16. Kgy. 451/1914.). A sebesültek és menekültek érkezése miatt a közegészségügyben az egyik legfontosabb feladat a járványveszély elhárítása volt. A már idézett szeptember 22-i közgyűlésen a polgármester felhívta „...a város területén működő összes orvosokat, bábákat, tanyabírákat és tanítókat, lelkészeket és halottkémeket, hogy a lakosság egészségét fokozott éberséggel ügyeljék, a fertőző és nagyobb számban előforduló betegségeket, különösen a himlőt, továbbá a hányással és hasmenéssel járó betegségi és haláleseteket a városi orvosnak haladéktalanul jelentsék be." A sebesültek ellátására már 1914. július 29-én kérte Somogyi Gyula királyi tanácsos, a Vörös Kereszt Egyesület nyíregyházi fiókjának elnöke dr. Bartók Jenő református lelkésztől a református leányinternátus helyiségeit és Kovács Andrástól a Gazdaszövetség (3. kép) termeit kórház céljára. Augusztusban a vasútállomás II. osztályú várótermében 12 ágyas kórházat rendeztek be. Ugyanabban az időben az I. osztályú váróteremben a Vörös Kereszt Egylet nyíregyházi fiókja alakított ki átkötöző és üdítő állomást az átutazó katonák részére. Ebben a helyiségben a nap minden órájában élelemhez és üdítő italokhoz juthatott az átutazó katona. 1917 elejére a hadszínterek eltolódása és az állomás közelében álló két tartalék kórház működése miatt az üdítő állomás feleslegesnek bizonyult, ezért azt bezárták és a helyiséget a vasútállomásnak visszaadták {Nyírvidék XXXVIII: 17. 1917. febr. 1.З.). 1914. szeptember 28-án a városi szegény- és betegmenházat alakították át katonai tartalék kórházzá, illetve járványkórházzá. A sebesültek kórházba szállítását az időközben a katonai szolgálat alól felmentett Varga Sándor tűzoltó őrmester és a betegszállításra kiképzett tűzoltók végezték. A nagyszámú beteg és sebesült katona fehérneművel való ellátására varró- és javító műhelyt rendezett be a város. Az ellátandó katonák 408 3. kép / Abb. 3