A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban élelmezésének javítására pedig szeptember 4-én Mikecz Dezső alispán a vármegye lakosságától kért élelmiszer felajánlásokat. 1914. szeptember végén már mintegy 1.000 katonát ápoltak a város különböző, kórházzá berendezett helyiségeiben. 1914. október 14-én gr. Apponyi Albert, az Országos Hadsegélyező Bizottság népjóléti albizottságának ügyvezető alelnöke Nyíregyházán járt, s örömmel tapasztalta, hogy milyen nagy lelkesedéssel folyik a háború miatt szükségessé vált társadalmi tevékenység, s ezért meleg dicséretben részesítette a városi tisztviselő kart és a lakosságot. Bármennyire is igyekeztek a járványveszély elejét venni, 1914 őszére az észak felől érkező sebesült- és hadifogolyszállítmányok vagy a menekültek behurcolták a vármegyébe a kolerát. Október 2-án már intézkedni kellett a járvány megakadályozására. Ezek az intézkedések a köztisztaság fokozott fenntartására, az árnyékszékek és nyitott csatornák sűrűbb kitisztítására, fertőtlenítésére irányultak. Polgármesteri rendelet tiltotta meg az állomáson átutazó katonákkal való társalgást. A fertőző betegek részére járványkórházat állítottak fel, a vasútállomáson kolera megfigyelő személyzet tevékenykedett. 1914 december végéig 65 kolerás került Nyíregyházára, közülük 45 nyíregyházi: 40 katona és 5 civil. 1915-ben ázsiai kolerában 189 megbetegedés volt, és 66-an haltak meg (HORVÁTH 1982. 169-199.). A sebesült és beteg katonák elhelyezését miniszteri biztosként dr. Ujfalussy Dezső főispán irányította. A várostól már akkor igénybe vette az egész Sóstót, ahol 460 ágyat helyeztetett el (4. kép), részint a Wetzel Károlynak bérbe adott épületekben, részint a város használatában álló, részint a Leányegyesület által felállított szünidei gyermektelep helyiségeiben. Wetzel Károlyt ekkor a város a bérletből kibocsátotta és közvetlenül a kormánybiztossal egyezkedett a kincstár és a város közötti bérlet nagyságáról. A bérlet a Sóstó egészére szólt 1914. november 1-től évi 10.000 korona bér fejében (SzSzBM Lt. V.B.186. 587. dob. III. 627/1911.). A frontról egyre nagyobb számban érkező sebesültek részére épült 1914 őszén Nyíregyházán a barakk-kórház. Ennek létrehozására is dr. Ujfalussy Dezső főispán, miniszteri biztos kapott megbízatást, pontosan 5.000 ember számára megfelelő barakkrendszerű megfigyelő kórház felállítására. A barakk-kórház céljára a kormánybiztos a vasúti fűtőház mögötti területet találta a legalkalmasabbnak, az addigi bérlőknek kárpótlást nyújtott, s az építkezést már 1914. október végén megindította (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1914. nov. 3. Kgy. 462/1914.). A barakk-kórház 50 nagyobb faépületből állt, az épületek falát kettős deszkasor alkotta, kívülről kátránypapírral borították, 409 4. kép / Abb. 4