A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Bene János Az 1914. június 30-i közgyűlésen elnöklő polgármester helyéről fölemelkedve, megilletődött szavakkal jelenti a képviselőtestület közgyűlésének, hogy ő császári és királyi fensége: Ferencz Ferdinánd főherczeg, a magyar trón és korona várományosa és fenséges hitvese a folyó június hó 28-ik napján Serajevó (sic!) városban bűnös merénylet áldozatául estek. Jelenti, hogy a gyászos hír vétele után intézkedett, hogy a városházára a gyászlobogó kitűzessék, hirdetményileg hívta fel a helybeli egyleteket és magánosokat is, hogy házukra gyászlobogót tűzzenek ki és a gyász jeléül a zajos mulatságoktól tartózkodjanak, a kereskedőket felhívta, hogy a temetés órájában az üzleteket tartsák zárva, a helybeli egyházakat megkereste, hogy az egyöntetűség kedvéért a temetés órájában összes harangjaikat egy félórán át húzassák meg, a rendőrség útján pedig az iránt intézkedett, hogy 8 napon keresztül a nyilvános helyeken való zenélés szüneteljen. Végül indítványozza, hogy az elhunyt trónörökös és hitvesének emlékezete a gyűlés jegyzőkönyvében örökíttessék meg és intéztessen a közgyűlés részvétfeliratot koronás királyunkhoz az őt oly közelről ért nagy csapás alkalmából." (SzSzBMLt. V.B.181.jkv. 1914. jún. 30. K. 13415/1914.) A bejelentéseket a közgyűlés egyetértőleg elfogadta. A részvétfeliratra egyébként 1914. szeptember 22-én érkezett meg a köszönő válasz. A megdöbbentő hírek után a város élete visszazökkent a korábbi kerékvágásba, bár a sajtóban egyre-másra jelentek meg a hírek a Monarchia és Szerbia közötti kötélhúzásról, s érezhető volt a levegőben az elkövetkező háború szele is. Július 9-én arról számolt be a Nyírvidék, hogy a városba látogatott Lóránt Ferenc csendőrezredes, a Belügyminisztérium csendőrségi osztályvezetője. Hivatalos úton járt itt, mert a képviselőtestület már korábban kérvényezte, hogy a minisztérium Nyíregyháza nagy kiterjedésű tanyavilágának közbiztonságát erősítse meg. A város három új őrs - Királytelekre, Nagycserkeszre és Simapusztára - felállítását kérte. Királytelken a Dessewffy grófok ígértek az őrs számára alkalmas helyiséget, Nagycserkeszen és Simapusztán a város rendelkezett megfelelő épülettel. Egy gyalogos őrs berendezése 3.000 koronába, évi fenntartása 9.000 koronába került, egy lovas őrs 10.000, illetve 13.000 korona költséggel járt. Ezt a városnak kellett fizetnie. Egy-egy őrsön 5-6 csendőr teljesített szolgálatot. Mind a csendőrség, mind a város kölcsönösen tájékoztatta egymást, majd Lóránt Ferenc visszautazott a fővárosba (Nyírvidék XXXV: 55. 1914. júl. 9. 4.). A július 24-i közgyűlésen hirdette ki a polgármester, hogy a császári és királyi 14. huszárezred parancsnokává Nagy Ákos alezredest (1. kép) nevezte ki a hadügyminisztérium. Már jó ideje ő vezényelte az ezredet mint helyettes ezredparancsnok. ,^i kinevezés városszerte nagy örömet keltett, mert a rokonszenves parancsnokot régebbi idő óta ismerik Nyíregyházán, hol már évek óta állomásozik, s nem csak katonai körökben, hanem a polgárság körében is általános tiszteletnek és szeretetnek örvend.'

1

'' olvashatjuk a Nyírvidékben (Nyírvidék 1. kép / Abb. 1 XXXV: 59. 1914. júl. 23. 5.). 404