A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban Július 25-től egymást érték a városban a háború mellett szóló tüntetések. Szombat volt, piacnap, már a kora reggeli óráktól igen nagy néptömeg tartózkodott az utcákon, különösen a Kossuth téren, türelmetlenül várva a Belgrádból érkező híreket. „Soha a távíró és a telefon ennyire igénybe véve nem volt még, mint ezen a napon..." Amikor a delegáció elhagyta Belgrádot, Nyíregyházán is érezhető volt a háborús hangulat. Az este és az éjszaka folyamán állandósult a háború melletti tüntetés előbb a Korona szállóban, majd a Kossuth téren. Éjfélkor olvasták fel azt a táviratot, melyben a monarchia közölte, nem fogadja el a szerb válaszjegyzéket. Küszöbön állt a háború. Július 27-én, hétfőn este újabb tüntetés zajlott a Városháza előtt a háború mellett. Az Iparos Ifjak Egylete kért és kapott engedélyt a demonstrációra. Fáklyákkal, cigányzenével gyülekeztek a Kossuth-szobor elé, majd a Kossuth-nóta eléneklése után a Megyeháza elé vonultak. Ujfalussy Dezső főispán lakása előtt éltették a háborút, majd ismét a Városházához fordult a tömeg, ahol a Kossuth-szobornál dr. Pröhle Vilmos tanár mondott lelkesítő beszédet {Nyírvidék XXXV: 61. 1914. júl. 30. 2.). A Szerbia elleni 1914. július 28-i részleges mozgósítás érintette a nyíregyházi huszáralakulatokat is. Nyíregyháza július 29-én éjszaka búcsúztatta háziezredét, a 14-eseket, akik Galíciába indultak. A nyíregyházi önkéntes tűzoltók laktanyájában hat behívott bajtárstól búcsúztak a még fegyverbe nem szólítottak. A város polgársága elébe ment a tűzoltóknak, a császári és királyi 14. huszárezred tisztikara pedig Nagy Ákos alezredessel az élén a Kossuth-szobor előtt várta a bevonulókat. Este 9 órakor indult ki a menet a Bethlen utcai tűzoltó laktanyából. Az úttest két oldalán száz fáklyavivő tűzoltó és városi polgár haladt, középen Kertész Bertalan főkapitány és számos városi előkelőséggel együtt a városi dalárda. Az élen cigányzenekar, míg a menetet a polgárság tömege zárta be. Az utcák két oldalán és az ablakokban zsúfolásig szorongott a nép - öregek, ifjak, asszonyok, lányok -, kiknek a menetben hely már nem jutott. A cigányok a Kossuth-nótát, a Rákóczi-indulót és a Fel-fel vitézek kezdetű csatadalt húzták fáradhatatlanul, a felvonulók pedig lelkesen énekeltek. Közben-közben nagy visszhangot keltve harsogták: Éljen a király! Éljen a hármasszövetség! Éljen Vilmos császár! Éljen a hadsereg! Vesszen Szerbia! A Nyírvidék tudósítója által 8-10.000 főre becsült tömeg a Szabolcs utcán, a Széchenyi úton és a Zrínyi Ilona utcán keresztül vonult a Kossuth-szobor elé. Odaérve dr. Konthy Gyula tartott hazafias buzdító beszédet, majd Nagy Ákos alezredes szólt a tömeghez: „...A szabolcsi fiúk becsületetfognak szerezni ennek a városnak, ennek a derék polgárságnak. Rajta leszünk, hogy a szabolcsifiúkat, akiket szüleik most büszkén küldenek a harctérre, dicsőséggel, sértetlenül visszahozzuk. Ha pedig közülünk valaki ott maradna a csatatéren, kérem önöket, zárják szívükbe a mi emlékezetünket:' (Nyírvidék XXXV: 61. 1914. júl. 30. 2.) Leírhatatlan lelkesedés és éljenzés követte Nagy Ákos szavait, és a dalárda rázendített a Talpra magyarra. Időközben a miskolci 69. gyalogezred zenekara kíséretével a térre érkezett a búcsúzó háziezred, a császári és királyi 14. huszárezred is. Nagy Ákos alezredes búcsúszavai után Nagy Lajos református lelkész áldotta meg a hadba vonuló huszárokat. Beszéde után a fellelkesült tömeg a vállán vitte át a parancsnokot a Korona szállóba, ahol a város díszvacsorát adott a tisztikar részére, majd július 30-án hajnalban Ujfalussy Dezső főispán és Májerszky Béla polgármester köszönt el a vasútállomáson a bevagonírozott ezredtől. A fellobogózott, virágdíszes állomásról a Himnusz 405