A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Ulrich Attila: Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere a Rákóczi-család birtoklása idején

Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere... halászó vizeket Majtény és Fábiánháza településein, száraz-vámot Majtényban, vízi-vámot Matocson (sic!) rögzítettek az összeírok. Megfigyelhető még, hogy az uradalmi majorsági központokban jelentős készletet halmoztak fel: nemcsak az igavonó állatok, hanem az „aprómarhák" száma is jelentős volt, a belső telkeken pedig kiterjedt kertészkedéssel, méhészkedéssel találkozunk.

19 1680-ban a börvelyi majorságban 100 köblös őszi vetésről, a vállaji földön 18,5 köböl búzáról és 31 1/3 köböl rozsról, a bátori majorságban őszi rozsból 15 köböl és 3 vékáról, Gyulajon 1 kaszálóról, Nyíregyházán 11 köböl árpa vetésről és 2 boglyát termő kaszálóról, Porcsalmán pedig 20 köböl őszi búzáról szóló feljegyzés olvasható. 1691-ben a majtényi határban 50 köböl őszi búza, 150 köböl rozs és búza keverék, 19 köböl zab, Görbéden 24 köböl őszi búza, Porcsalmán 24 köböl őszi búza, Bátorban 170 köböl őszi búza, 20 köböl vegyes búza, 10 köböl rozs, 8 köböl milii, 30 köböl zab, Szaniszlón 121 köböl búza és rozs keveréke (kétszeres), 30 köböl rozs, 30 köböl zab, Börvelyen 200 köböl kétszeres és 52 köböl rozs vetést találunk. 1697-ben Börvelyen vegyes búza vetésből 160 köbölnyit, tritici aceniből 3 köbölnyit (lesz belőlük kb. 550 kis kereszt), Majtényban 142 köböl búzát, acervi tribuból 3,5 köbölnyit (lesz belőlük kb. 460 kis kereszt), 18 orgia szénát, Dobon 10 hold kaszálót, Fábiánházán 23 köböl rozst, Apán 107/8 köböl búzát, Peren 24 6/8 köböl búzát, egy officiális földön 9 köböl 3 véka búzát említenek (MOL U et C Fasc. 101. No. 54.). Az uradalmi állatállomány a XVII. század utolsó két évtizedében a következőképpen alakult: 1680-ban Ecseden, a majorságban 9 szarvasmarhát, 4 sertést, 11 pulykát, 29 ludat, 11 rucát, 30 tyúkot, 4 kakast, 2 kappant, 18 kas méhet; Kecskésen 6 tehén és 4 ökör mellett 1307 darab gyapjút is regisztráltak. 1691-ben a majorsági állattenyésztés Porcsalmán: 29 juh, 51 kis bárány, 2 kecske, 4 berbécs; Bátorban: 6 család méh, és 6 vágó marha volt. 1697-ben Börvelyen 12 béres ökör, Majtényban 3 cenzuális marha, Dobon 37 kas méh, Szentmártonban 38 öreg disznó, 26 süldő, 1 méhcsalád alkotta az állatállományt. Ezek a szórványos adatok is bizonyítják, hogy az uradalmi állattartás nagysága elenyésző volt, ezek csak az uradalmi személyzet, illetve a földesúr látogatása alkalmával az ő ellátásukat szolgálták. A nagyobb csordákról, így az uradalom marhakereskedelmi tevékenységéről nincs adatunk. Az uradalom bevételeit tekintve a legnagyobb haszonnal kecsegtető forrás a borból származott. Éppen ezért nem volt mindegy, hogy mennyit termettek a majorsági szőlők, mennyi tized és foglalt bor szerepelt a bevételben. A borbevétel jelentős része amúgy is a kocsmákban került kimérésre, de biztosan jutott belőle konvencióként az uradalmi alkalmazottak, illetve a földesúr asztalára is. Az ecsedi uradalom földesurai - mint korábban láthattuk - Misztótfalu központtal szervezték a majorsági szőlők művelését. Igazán jó és értékelhető adatok csak 1703-ból, és 1710-ből állnak rendelkezésünkre. 1703-ban összesen 3419 csöbör 3 icce borbevételt regisztráltak. Ebből 1133 köböl 6 icce, vagyis az összbevétel 33,15%-a származott az allódiális szőlőkből. Dézsmából 1397 köböl 5 icce (30,86%), cenzuális borból 290 köböl 11 icce (8,50%), „fogott" (foglalt) borból 597 köböl 13 icce (17,48%) volt a beszedett jövedelem. 1710-ben a forrás készítője csak a „majorság" és az „egyéb jövedelemből származó" megjelölésekkel élt. Ekkor a majorsági termés 1082 köböl 2 icce (39,62%), az egyéb borjövedelem Erre nézve általánosságban lásd például a MOL U et C 101/53 1680, 101/54 1696 és 1697-es urbáriumokat. 395