A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Ulrich Attila: Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere a Rákóczi-család birtoklása idején

Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere... Akadt néhány kivétel is. Az Ecseden lakók „adózást is nem praestálnak az várhoz soha, azmint referálják, mivel sem szántó földek, sem kaszáló rétjek itt csak egy talpalatnyi nincsen, az egy immunitásért laknak itt.'''' (KÁROLYI 1887. 284.) A Kisecseden élők nem tartoztak szántással és vetéssel, ellenben káposztás-, hagymás- és lugas(szőlős)kertet kellett csinálniuk és művelniük „a vár szükségére" (KÁROLYI 1887. 285.). Káposztás- és hagymáskert műveléssel terhelték az ököritóiakat is (KÁROLYI 1887. 293.). Fábiánházán már ekkor „cimborában" robotoltak, bár vallomásuk szerint „szántással-vetéssel nemigen erőltették őket", ha mégis fát kellett hordaniuk a várba, vagy más munkára rendelték a jobbágyokat, „akkor ketten fogtak együvé". Szolgálati rendszerükben a szokás szerint 2 hetet maguknak és 1 hetet az úrnak szolgáltak (KÁROLYI 1887. 288.). Misztótfalusi járás helység officiális, szabados marhás gyalogszeres özvegy zsellér mester nemes pénzjövedelem cenzus vágómarha lúd tyúk lenmag puszta Misztótfalu 17 25 125 31 13 8 3 219 32 7 Busák 2 9 19 2 32 2 10 Monostor 1 4 1 6 Bartfalva 3 1 4 összesen 19 35 151 35 13 8 3 261 34 17 Szentmártonban az volt a szokás, hogy minden harmadik hetet a vár szolgálatában töltöttek. Egyébként pedig a vállaji vagy a börvelyi földeken robotoltak (KÁROLYI 1887. 291.). Matocson (sic!) - ahol sok mesterember élt - ismeretlen volt a szántás és vetés robotmunkája, csupán aratáskor kellett 1 hétig aratniuk, 1 hétig kaszálniuk és takarniuk, 1 hetet pedig a vár szolgálatában tölteniük (KÁROLYI 1887. 296.). Ez a nagylelkű úri akarat azonban látszólagos volt csupán, hiszen a településen élőknek kellett az ecsedi uradalomban keletkező összes majorsági gyapjút feldolgozniuk, a faluban lévő malom körül a gátat rendben tartaniuk, de nekik kellett beszerezniük a malomkövet, a vasakat, zsindelyt is. A Szamoson lévő hidat is ők tartották rendben, a fát ők szerezték be és faragták a helyére. A legújabb szokás szerint ez utóbbi munkáért már fizettek nekik. A vállaji urbáriumban leírtak adják talán a legjobb képet a robotkötelezettségről. Eredetileg, mint azt már leírtam, az ecsedi uradalom jobbágyainak minden 3. hetet kellett a vár szolgálatában eltölteniük. Azonban „ aratáskor az mint az szükség kívánja, nem az hetelés szerint, hanem az mint az tisztek rendelik, az szerint kell szolgálniuk. " (KÁROLYI 1887. 310.) Nyíradonyban nem hetelés szerint szolgáltak, hanem az uradalmi tisztek rendeletei alapján (KÁROLYI 1887. 331.). Robotot cimborában tettek: Tarpa 8 ökörrel, Börvely 4 ökörrel, Kálmándon a 4 ökrösök maguk erejével, a 2 ökrösök „cimborában". Általában tehát 4 ökörrel szántottak. Nyíregyházi járás helység officiális, szabados marhás gyalogszeres özvegy zsellér mester nemes pénzjövedelem cenzus vágómarha lúd tyúk lenmag puszta Nyíregyháza 30 9 8 47 30 1 8 32 2,5 100 Nyíradony 4 11 8 1 1 25 2 1 5 összesen 34 20 16 1 1 72 32 2 8 32 2,5 105 391