A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)
Történelem - Ulrich Attila: Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere a Rákóczi-család birtoklása idején
Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere... helység ß telek fia ló ökör tehén sertés méh juh puszta exempta Majtény 127 137,5 134 92 182 275 451 48 843 9 14 Szentmiklós 38 73 68 50 84 102 108 8 552 35 Terebes 54 63 65 16 88 130 255 52 40 10 Gilvács 36 47,5 40 4 61 133 218 16 158 14 Tagy 30 35 30 8 38 66 81 6 7 Nyíregyháza 47 40 35 41 98 114 70 1040 Nyíradony 25 24,5 33 4 60 74 150 2 510 5 Nyírbátor 231 264 223 66 354 440 628 41 190 49 Vasvári 5 4 5 28 23 41 6 Misztótfalu 219 87V4 139 23 180 108 4 22 7 7 Busák 32 32,5 35 8 58 78 138 11 10 Monostor 6 3 2 8 13 17 1 Bartfalva 4 3,5 1 6 9 11 3 0 összesen 1563 17931/4 764 2407 2732 4012 736 6834 262 73 Érdekes módon a két felmérés szerint csak a családfők száma egyezik meg, az összes többi adat nem. Az ecsedi uradalomban összesen 1563 családfőt írtak össze 1648-ban, akik 1267 3 A telket foglaltak el. A családfőknek összesen 1498 fiuk, 728 lovuk, 2385 ökrük, 2706 tehenük, 6674 bárányuk, 3950 sertésük és végezetül 725 méhcsaládjuk lett összeírva. Mármint az összeírást végzők szerint. Azonban, ha az egyes települések esetében végzett összesítő adatokat összeadjuk, akkor olyan értékek jönnek ki, amelyek nem azonosak az előbb leírtakkal. Különösen nagy a különbség a telekszámnál: 525 V2 telek. A többi adatban is találunk eltéréseket, így például 36-tal kevesebb a lovak, 26-tal a tehenek, 62-vel a sertések, 160-nal a bárányok és 11-gyei a méhcsaládok száma. Mivel a két összeírás szempontjai azonosak voltak, tehát nem a szolgálati rendszert, hanem a lakosságot, azok számát, telekállományát, foglalkozását és jószágaik mennyiségét tüntették fel, ezért végső okként - figyelembe véve főleg a telekszám közötti nagy eltérést - csak a pontatlanságot tudjuk megjelölni. Néhány település adatait megvizsgáltuk a családfő-, az ökör- és a lószám függvényében is. Minden esetben tapasztaltunk eltérést, azonban nem olyan jelentőset, hogy ne lenne magyarázható a fentebb felvázolt migrációval vagy esetleg a természetes szaporulat negatív jelenségeivel (betegségekkel, elhalálozással). Ennek ellenére fenntartom azt a véleményem, hogy az 1648-as összeírás a pontosabb és a mérvadóbb, az 1648-as összeírások közül pedig az a legpontosabb, amely a Károlyi oklevéltárban is olvasható (v.o. MOL U et C Fasc. 13. No. 13., 1648.). Az előbb elmondottak alapján nézzünk néhány 1647-es adatot! Vállajon 52 családfőt, 128 ökröt, 30 lovat, Mérken 35 főt, 93 ökröt, 34 lovat, Fábiánházán 33 főt, 114 ökröt, 4 lovat, Börvelyen 72 főt, 127 ökröt, 75 lovat, Tarpán 74 főt, 150 ökröt, 11 lovat, Matocson (sic!) 126 családfőt, 48 ökröt, 84 lovat, Bátorban pedig 90 főt, 170 ökröt és 20 lovat írtak össze. Jól érzékelhetőek az előző táblázat adataitól való eltérések. A Károlyi Oklevéltár IV. kötetében (KÁROLYI 1887.) található ecsedi uradalmi összeírásnak a népességre vonatkozó adatai megegyeznek az általam már korábban idézett U és C forrással. A továbbiakban az adózásról, annak néhány eleméről, majd pedig a jobbágyi szolgálatról, robotkötelezettségről próbálok átfogó képet adni. 387
