A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Ulrich Attila: Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere a Rákóczi-család birtoklása idején

Ulrich Attila Az ecsedi uradalom 1614-es állapota, és főleg a viszonylag kevés település összeírása még egy formálódó, inkább a jobbágyi adóbevételre épülő uradalmat tár elénk. Kicsivel több, mint harminc év múlva viszont egy némiképp már megváltozott domínium került összeírásra. 2. 1647-1648. Ez a két dátum fontos sorsforduló az ecsedi uradalom életében: ekkor kerül egyértelműen a Rákóczi-család kezébe. A Rákóczi birtoklás ideje alatt - kis szünettel - 1711-ig átszervezik az uradalom egy részét, települések kerülnek egyik uradalomból a másikba, jobban kiépítik a tiszttartóságokat, ennek megfelelően jobban kihasználják a jobbágyi robotkötelezettséget is. A Rákócziak alatt az ecsedi domínium szinte abszolút szemtermelő uradalommá vált, ahol nem csak a majorságokon termelt gabona tett ki jelentős mennyiséget, hanem az adóba beszolgáltatott tized is! A dézsma mennyisége természetesen 1670-től az éppen zajló politikai-katonai események (hadjáratok, portyák) függvénye, de ha egy uradalom képes volt arra 1708-ban, hogy megtépázva, lakosságszámában meggyengülve, rácoktól, kurucoktól felégetve és kirabolva képes legyen nagy mennyiségű gabonával és zabbal ellátni a sárospataki országgyűlést, abban az uradalomban jelentős gazdasági tartalék lakozott. 1648-ban, amikor I. Rákóczi György a kezéhez kapta Ecsedet, a vár, a hozzá csatolt mezővárosok és falvak éppen gazdasági teljesítőképességük csúcsán álltak. Ha megvizsgáljuk a táblázatokat láthatjuk, hogy igen jó a jobbágycsaládok telek-számaránya, sőt ezen túlmenően az állatállomány is azt mutatja, hogy erős, jól fejlődő, életképes uradalom került összeírásra. Az 1647^8-as években több összeírás is készült az ecsedi uradalomról. Az összeírások vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy ebben az esetben is visszatükröződik az a pontatlanság, ami a konskripciókat jellemezte. Két személy szerinti összeírás is van ebből az időből, amelynél a lakosság száma és állatállománya nincs összhangban (MOL U et C Fasc. 13. No. 10., 1647, és MOL U et C Fasc. 13. No. 13., 1648.). A pontatlanság vagy a közben történt elvándorlások, betelepülések vagy az összeírok hibáinak következménye; ezt egyébként az alábbi, a korban összesített táblázatok esetében is megtapasztalhatjuk. Az ecsedi uradalom telki állománya és a lakosság állatállománya 1647—48-ban helység fi telek fia ló ökör tehén sertés méh juh puszta exempta Ecsed 153 110 2 35 Kisecsed 39 31 22 6 82 62 63 15 2 Fábiánháza 36 50 31 22 134 103 107 56 14 2 Szentmárton 42 57 80 32 61 88 113 23 17 Ököritó 15 15 13 41 34 41 79 10 160 Matocs 135 105 3/4 157 100 63 131 276 76 437 10 2 Tarpa 86 90 96 17 236 145 362 40 343 8 Börvely 74 96,5 89 89 157 204 262 145 275 26 2 Kálmánd 54 611/4 66 56 72 99 189 27 340 9 9 Vállaj 59 62 71 46 112 122 169 25 1000 8 3 Mérk 34 46 37 41 106 88 118 17 412 15 Szoldobágyterem 30 34 35 2 105 84 102 86 534 7 386