A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Ulrich Attila: Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere a Rákóczi-család birtoklása idején

Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere... összesen 99 feljegyzést tettek az összeírok (néhány települést többször is felsoroltak, mivel így szemléltették a bérléseket és a donációkat, illetve az uradalomhoz tartozást is; ez utóbbit úgy, hogy a név utáni mezőt üresen hagyták). A 99 esetből 37 mező (kb. 37 %) maradt üresen. Ez azt jelenti, hogy az ecsedi uradalom birtokából jelentős - legalább annak a felét érintő - területek, falvak, szőlők, jobbágyok kerültek más birtokos alá. Azonban láthattuk, hogy 1647-48-ban, amikor az uradalom a Rákócziaké lett, a domínium kiterjedése újra hatalmas: 83 település és 5 majorságszőlő alkotta, bár ez utóbbiak igen távol és nem is a legjobb helyen feküdtek.

4 Kutatásaim során egyetlen alkalommal sem találkoztam olyan összeírással, amely az összes települést egyszerre mérte volna fel. A későbbiekben több település éppen a Rákóczi-család birtokszerzései következtében, a racionálisabb gazdálkodás miatt más uradalmi hatókörbe került, vagy éppen a korábbi adományozások miatt szakadt el az uradalomtól. A Tisza mellett fekvő falvak - mint Rakamaz, Tímár, Vencsellő, Büd, Szentmihály - a tokaji és a sárospataki domíniumok részei lettek. Ezért nem kell csodálkoznunk azon, ha az összeírások nem tükrözik pontosan az adományozásban szereplő településlistát. Az ecsedi uradalom területén, annak nagy kiterjedése miatt, különféle gazdasági jelleg dominált. Az alföldi régióban természetesen a gabonatermesztés és állattenyésztés, a Misztótfalu környéki hegyeken a bortermelés játszotta a főszerepet. Az állattartásban is kettősség figyelhető meg. A szabolcsi, illetve a Szabolcs megyével határos szatmári tájon a szarvasmarha-tenyésztés a domináns. Szatmár belsejében, illetve a Bihar megyei részeken, közelebb a hegyekhez egyre jobban átveszi a teret a juhtenyésztés. Ez a tendencia főleg a XVII. század második felétől volt megfigyelhető, és a század vége felé egyre erősödött. Ez minden bizonnyal összefüggött a marhaexport csökkenésével, illetve a térséget sújtó katonai hadjáratokkal, a bizonytalan léttel is. Az uradalmat nagy kiterjedése és a munka jobb megszervezése miatt már kezdetektől járásokra, később tiszttartóságokra osztották fel.

5 Egy-egy tiszttartóság területén több majorság is volt, bár általában a legnagyobb majorságokat a tiszttartói központokban találjuk. A jobbágyok gazdasági teljesítőképességének ereje és az uradalom kiterjedése miatt jelentős éves bevételhez jutott a földesúr. A jobbágyi szolgáltatásokban is az egységesülés jeleit figyelhetjük meg, az azonos természeti körülményekkel rendelkező települések adózása főbb vonalaiban hasonló volt. A robot mértéke szintén megegyezett. A század nagy részében a jobbágy munkaerő bősége miatt a majorkodás nagy területen folyt. Az 1600-as évek végére azonban a népességszám csökkenésével megjelent (de nem tömeges mértékben!) a szolgáltatások pénzbeli megváltása, a román etnikumú lakosság betelepülése, főleg Misztótfalu környékére. Az ecsedi uradalom összeírásainak vizsgálata során három időszakot vizsgálok meg: 1614et, 1648-at, és a Rákóczi szabadságharc alatti éveket. Ebben a körülbelül 100 esztendőben megmutatkoztak azok a változások, amelyek az uradalmat, annak településeit és az ott élő embereket érintették. 4 A felsorolásból hiányoznak a Misztótfalun lévő majorságszőlők. 5 MOL U et C 13/13 1648. Ebben az évben az uradalom körzetei: ecsedi, börvelyi, majtényi, bátori, nyíregyházi, misztótfalusi. A Rákóczi szabadságharc alatt már tiszttartóságokat találunk az uradalom területén, a börvelyit, szaniszlóit, apait, perit (MOL U et C 101/52 év nélkül). 383