A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás fajultak, hogy ez utóbbi jobbnak látta, ha a városon belül építteti meg rezidenciáját. Törekvését Mária Terézia felkarolta, és az 1750-es években Olsavszky Mánuel püspök rezidencia építésébe kezdett Munkács városában, ami végül - itt most nem részletezett okok miatt - soha nem készült el, a munkácsi püspök pedig Ungvárra költözött.

136 A XVIII. században a munkácsi kolostor elég szerény épület lehetett. Első kőépítménye a XVII. században épült kicsiny templom volt, amelyről Balajthy József 1836-ban így írt: ,,A' Klastrom^ ..] mellynek még méltóságosabb tekintete volt addig, míg a' régi Templom Római Kúpja (ti. kupolája) is a' Klastrom épületei közül felemelte tekintetre ösztönző fejét; de a' melly lerontatván, ennek 1826-tól ólta legkisebb nyoma sincs többé." Másutt: „Joannicus Zeikán Munkácsi XI-dik Püspök eszközlésére pedig, Havas Alföldi Vajda Multyánszky Koszta 1661-ben a' Klastrom romladozásait megfóldoztatta, és a' megavult fa Templom helyett új kő Templomot építettett, de a' melly mint fellyebb említem 1826-ban egészen lebontatott, felépíttetése idejétől fogva 165 évekig állván fenn." (BALAJTHY 1836. 225., 230.)

137 Az építési adat forrása Lehoczky leírásából derül ki: „Az e templomon (ti. Munkács, Csernek-hegy) levő orosz feliratból, mely 1661. május 13-án kelt, a fentebbieken kívül az is kitűnik, hogy Zékán püspök alatt a Korjatovics által épített monostornál volt fatemplom helyén Multyánszky Szilárd vajvoda és neje Dominika által egy másik kőből építtetett." (LEHOCZKY 1996. 232. ezt az adatot veszi át Deschmann Alajos is: DESCHMANN 1990. 90.) Zékány János nem-egyesült püspök volt, akit Lórántffy Zsuzsanna rakott ide az egyesült Taraszovics Bazil helyett (HODINKA 1909. 141., 549.).

138 Zékány később átadta a kolostort egyesült ellenfelének, Parthén Péternek, állítólag a moldvai vajda közbenjárására, és miszticei birtokára vonult vissza (HODINKA 1909. 549.).

139 A kolostor templomát építtető Konstantin vajda 1654 és 1658 között viselte tisztségét (apja, Serbán is vajda volt 1601-1609: HURMUZAKI 1914. 308.), II. Rákóczi György fejedelemnek volt a szövetségese, mivel 1655-ben ő segítette a vajda hatalmát stabilizálni országában (MAKKAI-SZÁSZ 1986. II. 713-714.). Később II. Rákóczi Györgyhöz menekült, amikor a törökök nagy erőkkel vonultak Erdély ellen 1658-ban. Konstantinnak patrónusa két évvel később bekövetkezett halála után nem sok reménye lehetett a visszatérésre sem, bár 1659-ben megpróbálták a moldvai trónra ültetni, ami csak 1661 januárjában sikerült, de csak egy rövid időre, innen pedig Magyarországon keresztül Lengyelországba menekült (GEMIL 1979. 173., 177., 184-185.). Valószínűleg száműzetésében kerülhetett Munkácsra, ahol hittestvérei számára új templomot építtetett. Úgy tűnik, hogy később is találkozott még Zákánnyal, legalábbis erre utalnak a jezsuiták 1664-es feljegyzései, miszerint Konstantin vajda 1664-ben Sárospatakon a fejedelmi udvarban fogadta mind az egyesült, mind a nem egyesült munkácsi püspököt.

14

^ l

3í

> A püspök 1752 után kezdett hozzá a saját, korszerűbb rezidenciája építéséhez, ami 1767 után a túlköltekezés miatt maradt abba. Ezen az épületen Liczky Nikodém dolgozott. A királynő jóvoltából a munkácsi püspök végül is az ungvári várat, a mellette lévő egykori jezsuita konventet és templomot kapta meg székhelyül 1775-ben, amelyet 1780-ban szentelt fel ünnepélyesen (LEHOCZKY 1904. 132., LEHOCZKY 1996. 232-233.). *

37 Balajthynak ez a szövege már korábban is megjelent (BALAJTHY 1828.), ami az akkori munkácsi igumen rosszallását is kiváltotta. Az igumen reflexióját és Balajthy válaszát szintén a Felső Magyar-Országi Minervában jelentették meg: SZTROMECZKY 1829., BALAJTHY 1829. Az utóbbi két szöveg eredeti kézirata: OSZK Kézirattár Quart. Hung. 1221. ff. 21-24. '

3

° Bár másutt Hodinka azt írja, hogy 1649-50-ben lett püspök (HODINKA 1909. 384.), segészen 1689-ig az egyházmegyének egy egyesült és egy nem egyesült püspöke volt (HODINKA 1909. 379.). '

3

^ Bár egy helyen Hodinka azt is írja Parthén Péter 166l-es levelére hivatkozva, hogy Zékány 1660 körül hagyta el a kolostort (HODINKA 1909. 358. Parthén levele: HODINKA 1911. 198-199.). 140 Itt Konstantint moldvai fejedelemnek írják (HODINKA 1911. 207-208.). A vajda havasalföldi uralma alatt is mecénáskodott, ugyanis ő alapította a bukaresti Metropolia, jelenleg pátriárka-székhelynek számító monostort. 371