A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)
Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás
Terdik Szilveszter A kolostortemplom „rotunda" formájú volt (PUSKÁS 1998. 82.), nyugati homlokzata előtt toronnyal, amelyen a hajóhoz hasonlóan magas, lanternás-hagymás sisakok emelkedtek. 141 A szerzetesek épületei sem voltak sokkal pompásabbak. De Camellis püspök naplója tanúsága szerint 1693-ban különböző kőházakat épített (idézi: BASILOVITS 1799/1804. Pars II. Caput IX. 106. ). A teljesen új kolostor építése 1766-ban indult meg 142 Rácz Demeter hathatós segítségével és hat év alatt fejeződött be. Az építkezés számadásai egy füzetben vezetve fönn is maradtak, amelyet több, Rácz Demeter saját kezűleg vezetett feljegyzése és számadása is kiegészít. A számadáskönyvekbejegyzett összegeket a XIX. századi levéltárosok adták össze, ami azt mutatja, hogy 1766 és 1775 között több mint 60.000 forintot költöttek az épületekre (DAZO Fond 64, Opisz 1. Nro. 690. Rácz saját feljegyzése anyagok beszerzéséről: 1770.02.10. DAZO Fond 64, Opisz 1. Nro. 752.). A számadásokból az építő-tervező mester neve nem derül ki, de a teljes forrásanyag átnézése után talán még fény derülhet kilétére. Ha Liczky Nikodém ekkor már nem élt, más, valószínűleg szintén kamarai megbízásban is álló mester működésével számolhatunk. Rácz Demeter a levelezése tanúsága szerint az építkezések ideje alatt gyakran tartózkodott Munkácson, 143 a kolostorban külön szobát is kialakíttatott magának. Az egyemeletes, U alakú, három traktusos épület középtengelyében óratorony is épült. Alap és homlokzati rajza a Rácz Demeter portréra is fölkerült. Az eredeti rajz eddig még nem ismert. A külső homlokzatok kialakítása egyszerű, csak egy erős párkány, valamint az ablakokat övező keretdíszek és az elszedett sarkok jelentenek némi változatosságot. Persze eredeti tervrajzok hiányában nehéz eldönteni, hogy az 1863-as tűzvész utáni újjáépítés mennyire okozott mélyreható változásokat a homlokzat díszítéseiben. A kolostor belső udvarát annak a dombnak az oldala zárja le, amelynek tetején a kolostor fölé magasodó, a XIX. század első évtizedében épített templom áll. 144 A monostor 1783-as összeírása 145 szerint az épületben 34 helyiség volt. A fölső szinten, a déli traktus kilenc helyisége közül az utolsóban kapott helyet a könyvtár, míg az északi szárnyban öt, a nyugatiban pedig hat szoba volt. Az alsó szinten a déli szárnyban öt helyiséget, úgymint a raktárát, a konyhát, és a tágas ebédlőt alakították ki, az északi traktusban négy, a nyugatiban pedig további öt helyiség állt még a szerzetesek rendelkezésére. A melléképületek, egyéb tartozékok (kút, pince, borház, csűr) és a kolostor nyugati szárnya előtt található kert körítőfalának építése a következő néhány évre maradt (BASILOVITS 1799/1804. Pars III. Caput IX. 103, 107. A kerítés építésének pontos kimutatása: DAZO Fond 64, Opisz 4. Nro. 120.). A zárt kert falát a sarkokon még kerek tornyokkal is megerősítették. A kolostor építéstörténetének pontosabb megírása még további levéltári kutatásokat igényel. 4. Összegzés Rácz Demeter fölvázolt életútja, valamint művészet- vagy inkább egyházpártoló tevékenységének áttekintése során a nagy kiterjedésű munkácsi egyházmegye első „világi" mecénását ismerhettük meg, aki jövedelme nagy részét az ekkor még sok nehézséggel küzdő görög katolikus egyház intézményrendszerének kiépítésére és megszilárdítására fordította. 0 talán az első a nem túl nagy számú, és meglehetősen csekély vagyonnal rendelkező görög katolikus nemesek között, aki 141 Egy rajzot közöl az épületről forrásmegjelölés nélkül: SYROKHMAN 2000. 159., 179. kép 142 A kolostor alapkövének felirata: DAZO Fond 64, Opisz 1. Nro. 689. 143 1768. január 18-án, március 7-én, 1769. október 16-án, november 15-én, 1770. szeptember 29-én, 1774. május 21-én, június 12-én dátumozott levelei keltek Munkácson (MOL P 398, 136. csomó 61341. 61355, 61357, 61359, 61360, 61361, 61364, 61382.). Egyikben sem esik szó az építkezésekről. 144 A kolostorról jó helyszínrajzot közöl DESCHMANN 1990.90. 145 Szövegének gépelt másolata: MTA Kézirattár Ms 4815/13. 65-67. 372