A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter - egy nagyobb ostromot nem bírt volna ki -, az udvar ki akarta vonni a benne állomásozó német katonaságot. Károlyi Lászlónak komolyan meg kellett küzdenie vára fenntartásáért. Indoklásában részletesen beszámolt a birtokait ért pusztításokról, de azt is megtudjuk, hogy a németek előtt Károly városából való férfiak látták el a vár védelmét, „kik annak előtte is hittel köteleztetett darabontok voltak."

78 Küzdelme végül sikerrel járt, mert a király 1678-ban a vár fenntartását és a német várőrség megtartását rendelte el.

79 A várban még tizenöt évig maradtak a németek, amiről Károlyi Sándor feljegyzései is tudósítanak.

80 A Károlyi család 1693-ban költözött először vissza Károlyba (KÁROLYI 1865.

1. 36.),

81 és nagyon valószínű, hogy a kastély szolgálatára új hajdúkat is felfogadtak. Ők már nem végvári katonák voltak, mint a német zsoldosok, hanem földesúri hajdúk. Más települések irataiból is jól tudjuk, hogy a földesúri hajdúk főképp paraszti sorból származtak, a család személyes védelme mellett a földesúri jogok érvényesítésekor is nagy szerepet kaptak a jobbágyokkal szemben (KOVÁCS 1988. 174.). A vár hajdúi és a környező román lakosú falvakból betelepedők alkothatták Nagykárolyban a görög katolikus népességet, akik számára később egyházközség is szerveződött. Hogy ez mikor történt, arra vonatkozóan semmilyen biztos adattal nem bírunk. Halvány utalásnak tűnik, hogy a XVII. század végén De Camelis munkácsi görög katolikus püspök naplójában előbukkan egy Izajás nevű szerzetes, akinek alapvetően a bihari románok lelki ellátásával kellett foglalkoznia, és a „de Caroli" névvel illeti főpásztora.

82 Nem tudjuk biztosan, hogy milyen jellegű kapcsolatot takar ő és a város között a szerzetes városnévből alkotott ismertető neve. A Károlyi család levéltárában 1700-ban készült összeírásban, mely Nagykárolyt és a környező településeket veszi számba, Nagykárolynál külön tárgyalják az úgynevezett Hajdúvárost, majd mellékelik Károlyi Sándor 1700. március 14-én kiadott levelét, melyből megismerjük a Hajdúváros keletkezésének okait, és a benne lakók életét szabályozó földesúri rendelkezéseket. A vár előtt lévő saját földjét Károlyi arra rendelte, hogy azok a katonák, akiknek van kedvük, ott letelepedjenek, szabadon építhessenek, és azt leszármazottaikra is átörökíthessék, ha a 10 pontba szedett feltételeket betartják. Ebben megszabta, hogy másokat nem szabad befogadniuk, különböző bűnesetekben a hadnagyuknak vagy az uraságnak kötelesek felelni, fegyvereiket jól kell tartani, kötelesek meghatározott ügyekben az uraság szolgálatára állni. Végül biztosította a városlakókat (a mezőváros lakóit), hogy a katonák letelepítése számukra semmi kárt nem fog jelenteni, „mivel saját földemen és nem paraszt földön fognak lakni." Földeket is a majorsági földekből fognak kapni, amelyeket semmilyen adóval nem fog megterhelni az uraság. Szent Mihály napjától karácsonyig a korcsmáitatás jogát is megkapják maguk között. Az uraság őket törvényesen megoltalmazza, aki akar, szabadon elköltözhet, de azt köteles előtte bejelenteni a hadnagynak, különben szökevénynek fog számítani (MOL P 392, 7. fiók lad. 1.1 1. No. 1. b. Utal rá KÁROLYI 1911. I. 8.).

83 Az újonnan 78 A levél szövegét közli a Károlyi Okmánytár, de pontos datálás nélkül 1670 körűire téve (KÁROLYI 1887. 488^490.). Éble ugyanezt a levelet már 1676-ra keltezi (ÉBLE 1897. 13-14.). 7

^ A királyi rendelet 1678. április 15-én érkezett meg. A vár helyreállítása 1678 áprilisában és decemberében megtörtént (ÉBLE 1897. 17.). Ez tényleg csak megerősítést és nem továbbépítést jelentett, mivel a várról 1690 körül készített alaprajz szinte minden részletében egyezik az 1666-os rajzzal. Hogyha ez utóbbi rajzot friss helyszíni szemle is megelőzte és adatai pontosak, megállapíthatjuk, hogy a tervezett nagy külső vár nem épült meg (Karlsruhe, Hfk. Bd. XIV. Nr. 80. KISARI 2000. 173. 260. ábra). °" Sőt el is foglalták. Károlyi írja, hogy 1687. január 1-én járt először Károlyban, amikor is hajdúival az istállóban kellett aludnia, mivel palotáiban Terczi grófot találta. Később pedig arról ír, hogy „Károlyban praesidium lévén, kit az szegény atyám Várad megvétele (1660) után maga szerzett vala belé." (KÁROLYI 1865.

1. 19., 25.) 8

^ Aztán a kuruc időkben a németek többször megpróbálták elfoglalni a várat, ami végül is a Szatmárról kivonuló német őrségnek 1704-ben sikerült. Ki is fosztották teljesen (KÁROLYI 1865. 96., ÉBLE 1897. 17., 23-24.). 82 Izajás személyével részletesen foglalkoztam máshol (TERDIK in print). 83 A XVII. század végére aktuális lett a letelepítés, hiszen mérséklődött a török veszély. Más településeken a hajdúk zöme ekkor taksás hajdú lett, ami azt jelentette, hogy katonai kötelezettségüket pénzadóval cserélték fel. 354