A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy XV111. századi görög katolikus mecénás alapított városrésznek voltak különböző elöljárói is, az élén egy hadnagy állt, akinek volt saját pecsétje.

84 Borovszky a következőket hozza a Hajdúvárosról: „A XVII. században alakulhatott. A gróf Károlyi Sándor által 1714-ben kiadott kegytörvényben már szó esik arról, hogy külön korcsmáltatási joguk van. Első lakosait elpusztult községekből telepítette az uradalom. Ennek szolgálatába is szegődtek. Mint uradalmi hajdúk, a várkastély őrségét és ünnepélyes alkalommal a díszcsapatot alkották. De azért tulajdon elöljáróiktól függtek, - hadnagy, városbíró, esküdt, - kiket azonban az uradalmi tiszttartó vagy ügyvéd jelenlétében választottak. Hetven lovas és harmincz gyalogos állott innen mindenkor készen a földesúr rendelkezésére."

85 A román egyházközség történetének ismertetésekor konkrétan meg is említi, hogy a lakosokat a XVIII. században Bobald községből telepítették be ide (BOROVSZKY é.n. 182.). Az 1700-as összeírásban 46 férfit írtak össze, akiknek általában volt lova, ökre, tehene és disznaja (más állatuk nem). Mindenkinek volt egy telke, s mint az a földesúri levélben leírtaknak megfelel (1700), nem volt sem saját rétjük, sem szőlőjük, sem szántóföldjük, mint a városi parasztoknak. Hogy honnan származnak, a levél nem említi. Ugyanezen évben és ugyanezen füzetben összeírták a bobaldi puszta telkeket is, a tulajdonosok nevével együtt. Meglepő, hogy csak egy-két név van átfedésben a hajdúvárosiakkal (pl. a városrész bírája Fejér Demeter, akinek az összeíró, a sor végére oda is vezette: Bobald), de ami furcsább, hogy a nagykárolyi parasztok lajstromában sem találjuk a bobaldiakat (MOL P 392, 7. fiók Lad. 1.11. No. 1. b.). Borovszky 70 lovasról szóló közlésének forrását nem ismerem, nekem túlzónak tűnik, mivel az 1723-as Urbáriumból látszik, hogy a lakosok száma később sem nagyon változott, akkor is csak 46 családfőt írtak, ráadásul a katonai szolgálatuk típusának megfelelő bontásban.

86 A városrész szerkezetére vonatkozóan Rácz Demeter építkezései kapcsán is találunk majd néhány utalást, térképes megjelenítése II. József korából származik (PÓK 1998. 49.). 1711 után, amikor Károlyi Sándor fontos hivatalokat töltött be, a család elköltözött a Dunántúlra. Ezeket az éveket követően a károlyi kastélynak 1726 szeptemberétől lett állandó lakója, amikor Károlyi Ferenc ifjú feleségével, Csáky Krisztinával ide költözött.

87 A hajdúk életében ezek az események nem okozhattak túl nagy változásokat. A hajdúvárosi görög katolikus fatemplomról az 1720-as években hallunk először. Az egyházközség etnikai meghatározása a forrásokban különböző. Az 1723-as Urbárium oláh papról beszél, míg egy 1733 körüli összeírás a „rutének" fatemplomát említi.

88 Itt még valószínűleg 84 MOL P 392, 161. fiók. No. 202.: A Hajdúváros hadnagya és képviselői által kibocsátott erkölcsi bizonyítvány a XVIII. századból. Pontos évszám nélkül, melyen rajta van a város viaszpecsétje, amely a jobbjában kivont kardot tartó lovas hajdút ábrázol. A pecsét körirata: AN. KAROLY. HAJ.DU VAROS PECSÉTJE. 8-* Még hozzáteszi: „Ez az intézmény 1848-ban megszűnt s a lakossággal, midőn felszabadult alóla, gróf Károlyi György a legméltányosabban járt el." (BOROVSZKY é.n. 181.) 8

" Extractus-Urbarii Universorum Inclyta (...) Karolyianae Dominiorum Anno 1723 Concepti, Oppidum Nagy-Károly-Hajdú városiak kik majorság földön laknak / Lóval szolgálók No 24 / Gyalog szolgálók No 15 / Várbéli darabontok No 7 / Suma 46 /Az Oláh Pap Parochiális fundusa No 1. MOL P 392 Törzsanyag 161. fiók. 358-366. „Nagykároly Mező városának országos öszve írása 1827-ből." Az ötödik fertály a Hajdú város, melyben 53 családfőt írtak össze, az utolsó oldalára 1829ben jegyezték fel: „Az úgynevezett Nagy Károlyi Hajdú város melybe a' Grófi uraságnak éjjel nappal szolgálló Hajdú családjai laknak szántó összveiratott ez úttal az általok kaszálni szokott szántó földekkel együtt, Mellyeket a' Grófi Uraság a Hajdú városi cselédjeinek Conventio gyanánt engedett, minthogy nékiek élelmekre nemes életet vagy gabonát nem szokott adni. Ezen összeírásba pedig annyival nagyobb sérelme van a' tulajdonos Grófi Uraságnak, mivel maga azon helly is, mellyen a' Hajdúk laknak, valóságos Curialis föld,'s annálfogva semmi esetben a Porták rectisientiója tárgyává nem tétethetik, - s mint szabad helly, Urbarialis Conscriptio alá sem ment soha." (MOL P 392, Törzsanyag 161. fiók. No. 67.) °' Károlyi Sándor, amikor öreg napjaira újra Szatmárba költözött, az erdődi várat építteti ki magának lakóhelyül (ÉBLE 1897. 24., 31.). 88 1733: „Habet tria templa, unum catholicorum lapideum, administratum per PRPP Piaristas, qui ab annis circa 8 officio parochi funguntur - alteram calvinistaram, ante annos 8 ex tegulis cradis aedificatum, tertium Ruthenoram unitorum est ligneum."(AcTA 1969.281.) 355