A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás felirat.

72 Egyesek Rácz lovasportréjáról is tudtak,

73 de sokkal valószínűbb, hogy a XIX. századi látogatók egyszerűen Koriatovics Tódor lovasportréját azonosították tévesen a kolostor második alapítójával.

74 A pócsi bazilita kolostor ebédlőjébe is szerettek volna egy Rácz portrét, de nem tudjuk, hogy elkészült-e (PUSKÁS 1995. 179. a legutóbbi falkutatásokkor nem találták a nyomát). Rácz Demeter Munkácson nem egyszerűen mint nagy mecénás részesült abban a megtiszteltetésben, hogy az alapító herceg, valamint a nagy püspökök társaságába kerüljön az arcképe, hanem a Basilovits által nyújtott jellemzésnek megfelelően, a nemesi erények gyakorlásában (hősiesség, bőkezűség, kitűnő modor), a vallásához való ragaszkodásban az öntudatra ébredő „rutén nemzet" számára mutattak fel benne valódi, követendő példaképet. 3. Rácz Demeter mecenatúrája 3.1. Nagykároly 3.1.1. A nagykárolyi görög katolikusok eredete A görög katolikusok valószínűleg a XVII. század folyamán telepedtek meg a városban

75 a Károlyi család személyes szolgálatában álló és a kastély védelmét ellátó hajdúkként.

76 A középkori eredetű kastély megerősítésére a XVI. század végén történt kísérlet. Az 1660-as években Károlyi Ádám és László kezdte el a vár kiépítését vagy inkább bővítését (ÉBLE 1897. 11., 13-14.), ennek eredményéről egy 1666-os felmérési rajz alapján alkothatunk fogalmat (Karlsruhe HFK Bd. XIII. fol. 60. Közli KISARI 2000. 150., 480., 221. ábra). A Károlyi család azonban beköltözött Szatmárra,

77 talán Károlyi László (Károlyi Sándor apja) 1670 körüli szatmári várkapitánnyá történő kinevezése kapcsán (KOVÁCS 1988. 11.). Mivel Várad eleste után (1664) a károlyi birtokokat többször kifosztották, bár a károlyi várban végig volt némi őrség, de védelmi rendszere eléggé elavult lévén 72 Sajnos a felirat kivehetetlen. A képről elég rossz minőségű fotót közöltek (Blahovisnyk, Presov 1972: 6. 9.). Megköszönöm Puskás Bernadettnek, hogy a szóban forgó fotómásolatát rendelkezésemre bocsátotta. A képet a kolostor ebédlőjéről 1939ben készített képeslapon is lehet látni (BÁRÁNYI 2006. 282. kép). 73 Spalinszky Tádé munkája volt (PUSKÁS 2002. 156.). 74 Tabódy József így ír a képekről: (a templomban) „A falon szemlélhető az alapítónak Koriatovics herczegnek pánczélban s lóháton festett képe s Rácz Demeteré. Az előbbinek életnagyságú, ölnél magasabb hű képe korszerű díszöltönyben, a zárda téres éttermében látható." Ez utóbbiról képet is közöl (TABÓDY 1860. 16-17. között). Tabódy tehát két Koriatovics képet ismer, valamint egy Rácz portrét, amelyől nem tudunk többet (TABÓDY 1860. 111.). Majdnem ezt ismétli meg G. S.-nek a Vasárnapi Újság számára írt cikke, amelyben Rácz Demetert látja a lovasképen, bár ő is tudja, hogy Koriatovicsnak több portréja is van (G. S.1863.). 1892-ben így írnak: „A zárda étterme falán függő képen látható Koriatovich Tódor az alapító fejedelem, valamint Rácz Demeter képe is, ki a monostor jelen épületeit emeltette." (DROHOBECZKY 1892. 113.) Lyka Károly két Szt. János képet is Spalinszkynak tulajdonít a kolostor ebédlőjében, valamint említi Rácz „lovas" képét is (LYKA 1909., PUSKÁS 1995A. 121-122.). Valószínűleg Lyka is a Koriatovics lovasportrét értelmezte Rácz portréként. A Koriatovicsot ábrázoló lovasportréról Basilovits történeti művének első kötetében, a címlap mellett elhelyezett metszet alapján alkothatunk fogalmat (BASILOVITS 1799/1804.). Koriatovics Tódor és Olsavszky püspök álló képét ma is őrzik a kolostorban (Orosz Athanáz személyes közlése, 2003.), de a lovas portrénak nyoma veszett a templomból. Koriatovicsnak állítólag a munkácsi várban is volt egy arcképe, amelyet 1855-ben Pestre szállítottak (LEHOCZKY 1996. 601.). '* Asztalos György, a város monográfusa sem tud róluk túl sokat. Először a török-tatár pusztításokhoz kapcsolja a „görög kath. oláhok" betelepítését, majd később azt állítja, hogy betelepedésük ideje ismeretlen. A további adatokat, szájhagyományból eredezteti, amelyek viszont feltűnően egybevágnak az Aranykönyv információival, ami arra utal, hogy ő is onnan merített (ASZTALOS 1892. 89., 221.). 7

° A hajdúkon belül külön csoportot képeztek a földesúri hajdúk, akik abban különböztek a hajdúvárosi hajdúktól, hogy nem kaptak kollektív nemességet. A földesurak azért is telepítették gyakran le őket, hogy az elnéptelenedett birtokokat újra benépesítsék (NAGY 1983. 47^9.). 77 Károlyi Sándor írja: beköltöztek Szatmárra „ottan lévő feleségét concernáló Sennyei Sándorrul álló telekre, az Vezenden lévő nagy rendfa - házait behordatván és felrakatván, continuálta haláláig azokban való lakását", ti. Károlyi László, aki 1672 és 1689-ig lakott itt (KÁROLYI 1865.

1. 4.). 353