A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás (ÉBLE 1893. 409^410., Csáky Miklós levele: MOL P 398, 24. csomó 10510.). Hogy a házasság miért váltotta ki a két grófi család erős rosszallását, pontosan nem tudhatjuk. Az igaz, hogy Konstancia grófi családból származott, Rácz Demeter pedig kisnemesnek nevezhető, a lánynak viszont a rangon kívül nem sok mindene volt, úgyhogy arra nemigen számíthatott, hogy előkelőbb kérője akadjon. Úgy látszik az apácaság sem volt ínyére, s talán ezért döntött úgy, hogy a címben kisebb, de vagyonban komolyabb, nemesi származású ifjúhoz megy hozzá. Noha előre sejthette a két család ellenkezését, valószínűleg abban bízott, hogy a Károlyiak belső, bizalmas emberüknek, Rácz Demeternek még ezt is megbocsátják. A Károlyi család ellenreakciói nem maradtak el - Rácz és hitvese nem maradhatott Károlyban. Konstancia 1740. január 3-án Szántón kelt levelében engedélyt kért arra, hogy az ottani házban maradhassanak: „Méltóságos Generális! Értettem T. Batter guardian atyám Uram általi Excellentiád neheztelését: kérem alázatossan méltóztassék ebben a házban meg hadni adig a' míg valaholl hajlékott szerezhetünk, akkoron úgy elrejtem magomat, hogy emberi szem sem fog látni: Ámbár Mlos személlyé Excellentiádnak általam meg sértődött is, mind az által kérem alázatossan ezen instantiámot meg ne vesse. Magamat Mlos Gratiájában ajánlván Excellentiádnak alázatos szolgálója." (MOL P 398, 24. csomó 10483.) Ugyanaznap Rácz Demeter is írt az öreg uraságnak. Kérte, hogy ne rakja ki őket Szántóról, mert nincs hová menniük, majd folytatva mondandóját, tisztázott vele egy-két anyagi természetű ügyet (Szántó, 1740. január 3. MOL P 398, 136. csomó 60907.). Később Károlyi Ferencnek is tolmácsolja kérésüket, felsorolva, hogy milyen házlehetőségek után nézett, de eddig nem járt szerencsével, ezért kéri, hadd maradhasson (Szántó, 1740. január 18. MOL P 398, 136. csomó 61092.). Károlyi Sándor megengedte, hogy maradjanak, de büntető intézkedései nem maradtak el teljesen.

40 Rácz Demeter így reagált ezekre 1740. február 16-án kelt levelében: „Méltóságoss Gavalliere Generális! Erdemem felett való jó kegyelmes Uram! Alázatos Instantiámra, Erdődrüll die 8a Februárensis méltóztatott kegyes resolutiójátt Excnak, mélly alázatossággal, de kivált, hogy Mtos kezey subscriptiójátt (in statu quasi proscriptionis is érdemem felet lehetet tisztelnem) megmagyarázhatatlan örömömmell vettem, mellyért az Úr Isten Excdat, annyi áldásokkal, a' mennyivel Ábrahám atyánkat áldotta, álgya meg. Tudom Kegyelmes Uram, az egész ország meg botránkozott bennem, de kivált Excellenciád drága meg becsülhetetlen kegyelme távozott el tőllem, az kiértt ifjúságomnak sengéjét töltöttem volt örömmel, hogy még valaha juthatok az Ígéretnek földére, az ki mostani casusommal, Excellenciádtok Disgratiájábull adatatik másoknak: Excellenciád kegyességétüli volt szerencsém hallani Cunfusione igitur Mundus, mindenek mind az általi úgy lesznek, a' mint az Úr Isten akarja. Vétettem, meg vallom vétkemet, az Tékozló Fiúval, de Excellenciádnak atyai kegyelme tetézheti azokat; Nincsen sem Moysesem sem Áronom, hogy könyörögnek értem, mert Exctok disgratiáj

avail, amici mei, et proximi mei adversum me appropuierunt, et qui justa me erat de longe steterunt;

41 Nincsen egyéb reménségem, hanem valamint az Úr Isten Sz. Pétert az Pitvarban, az Latort az keresztfán, az Publicariust az Templom ajtajában, kit kit Mojses Áron könyörgésén kívül, töredelmes fohászkodásokért, kegyelmébe vette; Engemet is Excellentiátok régi kegyelmes kegyelmében vévén, valamint az Úr angyala Dánielt az oroszlánok vermében, Jónást az czethal gyomrában, Szidrákot, Miszákott, Abdenágott, az Nabugodonozor kemenczéjében meg tartotta, engemet is, minden irigyem ellen, méltóztatik kegyeimessen protegálni. Kérem is alázatossan mint jó kegyelmes Uramat Excellenciádat, minden 40 Csáky Konstancia január 18-án így írt levelében: „kegyes válaszátt Excellentiádnak alázatossággal köszönöm, és ha az Úr Isten éltet igyekezem abbéli kegyességét megszolgálnom." (MOL P 398, 24. csomó 10484.) 4

* „Barátaim és rokonaim elfordulnak nyomorúságomtól, és akik közel voltak, távol maradnak." (Zsolt 37, 12) 343